Létrejött a bérmegállapodás a BKV-nál a szakszervezetekkel. A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék, amelyből 10 százalék az alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. Az erről szóló megállapodást várhatóan kedden írják alá.
A béremeléseknél fontos szempont volt, hogy úgy osztják el a forrásokat, hogy a hiányszakmákban dolgozók, jellemzően a járművezetők, a szakmunkások és a mérnökök kiemelten részesüljenek a bérfejlesztésből – mondta sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. Tehát első lépésként a munkavállalók 10 százalékos, de minimum 28 ezer forintos személyi alapbéremelésben részesülnek. Az alacsony és átlagos keresetű járművezetők mindösszesen 13 és 23 százalék közötti éremelésben részesülnek, amely így legalább nettó 200 ezer forint körüli átlagos havi jövedelmet biztosít.
A szakmunkások 28 ezer forintos minimális bérfejlesztéssel átlagosan 10-15 százalék közötti, de bizonyos esetekben 15 százalék feletti alapbér növelésben részesülnek. A magasan képzett, de a piaci bérektől elmaradásban lévő szellemi állományú diplomások, a hiányszakámnak tekintett, speciális szakmai ismertekkel rendelékező mérnökök szintén hasonló béremelésre számíthatnak – közölte Tarlós István.
A főpolgármester kitért arra, hogy az elmúlt évek munkaerő-piaci változásai erőteljesen érintették a BKV működését: lecsökkent a piacképes munkaerő létszáma, az alacsony születésszám szintén hatással volt a társaságra, valamint nagyra nőtt a munkaerőért folyó konkurenciaharc. Mindez magával hozta országos szinten a bérek jelentős növekedését, és további nehézséget jelent, hogy a BKV-hez leginkább hasonlító állami vállalatok 3 évre elosztva 30 százalékos bérfejlesztésben részesültek – mutatott rá.
Tarlós István közölte, hogy a Budapest Közút csütörtök leszerelte a Szépvölgyi út és a Bécsi út találkozásánál a III. kerületi közterület-felügyelet által egy fővárosi tulajdonban lévő oszlopra szabálytalanul felszerelt térfigyelő kamerát, amely felvételei alapján 50 ezer forintos bírságot szabtak ki szabálytalanul jobbra kanyarodó autósokra. A leszerelést bejelentették a rendőrségen. Ha a kamerát engedély visszahelyezik, akkor azonnal újra leszerelik, és eljárást is indítanak – tette hozzá. A főpolgármester úgy fogalmazott, „a III. kerület az önkényes újrabüntetéssel (…) a saját lakossága (…) ellen dolgozik”.
A Budapest Közút által az ügyben készült jelentésre hivatkozva Tarlós István kijelentette: teljesen szabálytalanul szerelték fel és működtették a térfigyelő kamerát. „Ahány engedély szükséges, annyi engedélye nem volt meg a III. kerületnek” – mondta Tarlós István megjegyezve: a kerületben az összes térfigyelő kamerát „felülvizsgálják”.
Hangsúlyozta, az kerületi térfigyelő kamerák ügyben nem arról beszél, hogy minden kerület szabálytalanul járna el, továbbá nem akarja elvenni a kerületektől a közterület-felügyeleteket, csak egységes és szabályos működést akar. A főpolgármester jogszabálymódosítást kíván elérni a „brutális” 50 ezer forintos büntetési tétel megváltoztatása érdekében. Mint mondta, komoly dolgokért sokkal kisebb bírságokat szabnak ki. Kérdésre válaszolva azt közölte, 20-25 ezer forintra mérsékelné a bírság összegét.
Tarlós István bejelentette azt is, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) vezérigazgatója, Csontos István távozik a cégtől. Mint elmondta, Csontos István ajánlotta fel lemondását. Ezt sajnálja, mert nem tartja rossznak a munkáját, de elfogadja a lemondást. Csontos István várhatóan május 31-ével távozik a cégtől. Közölte, közgyűlési felkérés alapján vizsgálatot rendelt el a társaságnál. A jelentés szerint az FKF 130 éves működési során az egyik legnagyobb válságát éli át. A szervezet ennek ellenére ma is alkalmas feladatai ellátására, gazdálkodási tevékenysége azonban a források kimerülése jellemzi. Az egyébként hasznos rezsicsökkentés és a különböző elvonások a cég működését rendkívül negatívan érintették.
Ezt súlyosbítja két tényező: a szelektív hulladékgyűjtés a rezsicsökkentés miatt gyakorlatilag a főváros ingyenes szolgáltatása lett, amelyet az európai uniós források visszafizetési veszélyei miatt megszüntetni már nem lehet. A másik tényező, hogy a cég „felett” megjelent a nemzeti hulladékgazdálkodási társaság, amely a szelektív begyűjtést nem ismeri el megtérítendő feladatként. A jelentés arról is írt, hogy a cégvezető – a pozitív kezdeményezései ellenére – elszigetelődött.
Tarlós István azt mondta, hogy az FKF ügyéről muszáj lesz beszélnie Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az ágazatot a főváros „kínkeservesen” nyereségessé tette, és az új nemzeti hulladékgazdálkodási cég felállítása a nyereséget elvitte, és ismét deficitessé tette az FKF-et – mutatott rá a főpolgármester hozzátéve: nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy az állam az FKF-fel fizeti ki vidéki cégek veszteségeit. Ezt nem tudja támogatni – szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy a vizsgálat feltárt-e korrupciógyanús ügyeket, Tarlós István azt válaszolta: a belső ellenőrzés kiterjedt vizsgálata ilyenről nem tesz említést. Ugyancsak kérdésre válaszolva közölte azt is, az FKF működőképes, de a cégnél „rossz a hangulat”, és, ha így megy tovább akkor belátható időn belül fizetési nehézségek állhatnak elő. „Egyáltalán nem megnyugtató a helyzet, de nincs még katasztrófa” – tette hozzá.
A villamosok közlekedését érintően vitákat kavart nagykörúti megváltozott lámpaprogramra vonatkozó kérdésre válaszolva Tarlós István azt mondta: az újrahangolást nem ő rendelte el, de támogatja, amíg negatív hatásait nem igazolják. Elmondta azt is, hogy egyeztetés folyik arról, hogy az európai uniós csatlakozás 13. évfordulója alkalmából szervezett futóverseny tervezett útvonalát módosítsák. (MTI)
