Politikai megállapodás született péntek este az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai között tervezett szabadkereskedelmi szerződésről, amelyről már csaknem húsz éve folynak a tárgyalások.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 39 tárgyalási forduló után sikerült előzetes egyezségre jutniuk a delegációknak. Az EU az első nagyobb nemzetközi szereplő, amely hasonló szerződést üt nyélbe az Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay alkotta blokkal.

Az európaiak elsősorban az ipari termékek, például a járművek piacán szeretnének nagyobb hozzáférést a vállalataik számára, míg a dél-amerikaiak a mezőgazdasági áruk, köztük a marhahús és a cukor exportját kívánják leginkább növelni.

A két tömb együttes lakossága meghaladja a 780 millió főt, a lépés a várakozások szerint segít elmélyíteni a politikai és gazdasági kapcsolatokat a felek között.

„Ez a legnagyobb hasonló egyezmény, amelyet az EU valaha is kötött. A nemzetközi kereskedelmi feszültségek közepette erős jelzést küldünk a világnak arról, hogy kiállunk a szabályalapú kereskedelem mellett” – emelte ki Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke.

Hozzátette, az „ambiciózus, kiegyensúlyozott és átfogó” megállapodás tiszteletben tartja a környezetvédelmi és egyéb normákat, valamint megóvja az érzékeny szektorokat, és előnyös a vállalatok, a dolgozók és a gazdaság számára egyaránt.

Jair Bolsonaro brazil elnök történelmi lépést emlegetett, és közölte, eltörlik a vámokat például a narancslé, a kávé és bizonyos gyümölcsök terén.

Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos néhány hete kijelentette, hogy a legfontosabb prioritás számára ezen szerződés megkötése.

Az EU már jelenleg is a Mercosur legnagyobb kereskedelmi és beruházási partnere, a jövőben megszűnő vámtarifák összértéke pedig nagyjából négyszer akkora, évi 4 milliárd euró lehet, mint a japán és kanadai megállapodással együttesen „megspórolt” összeg.

A négy Mercosur-ország éves bruttó hazai terméke (GDP) együttesen 2800 milliárd dollár.

Elemzők rámutattak mindazonáltal, hogy a szerződés ratifikációja még „rázós” lehet, ha Franciaország és más EU-tagállamok tiltakozni kezdenek például a marhahúsimport megugrása ellen, a környezetvédelmi szervezetek pedig az erdőirtás esetleges fokozódása miatt emelhetik fel a hangjukat.

Szakértők szerint a szerződés politikailag és gazdaságilag egyaránt fontos az elmúlt években Japánnal, Kanadával, Mexikóval és Vietnammal is ilyen megállapodást kötő Európai Uniónak, ráadásul azokhoz hasonlóan szimbolikus jelentőséggel is bír, miután Donald Trump amerikai elnök kivonta az Egyesült Államokat a Csendes-óceáni Partnerség nevű megállapodásból (TTP), és szembehelyezkedett a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP).

(Forrás: MTI, fotó: Pexels/Pixabay)