Magyarország az 57. a Transparency International (TI) korrupció érzékelési indexe alapján összeállított világranglistán, a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszott vissza – mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

Tavaly Magyarország az elmúlt hat év leggyengébb értékét érte el a listán, korrupció elleni teljesítménye szembetűnően visszaesett az EU-n és a kelet-közép-európai régión belül – mondta Martin József Péter a szervezet jelentését bemutatva szerdán Budapesten.

Az országok zömének korrupció elleni teljesítménye tavaly is rendkívül gyenge volt, a vizsgált 176 ország közül 121 ért el 50 pontnál kevesebbet az államok korrupciós megítélését mérő 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán.

Megjegyezte: ahogy a korábbi években, 2016-ban is a skandináv országok, Új-Zéland és Svájc áll a ranglista élén, a lista alján pedig a korábbiakhoz hasonlóan Észak-Korea, Dél-Szudán és Szomália.

A TI magyarországi szervezetének vezetője elmondta: Magyarország a világ korrupciós rangsorában 48 pontot ért el, ami hárommal kevesebb az előző évi teljesítményhez képest. Az EU-n belül Magyarország holtversenyben áll Romániával. Görögország, Olaszország, és a leginkább fertőzött Bulgária van a listán lejjebb az Európai Unió tagállamai közül.

Martin József Péter arról is beszélt, hogy szakértőik szerint az unióban a korrupció és az egy főre jutó GDP között jelentős összefüggés figyelhető meg. Úgy vélte, a korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést, bizonytalan üzleti környezetet eredményez, ami romló versenyképességhez és egyenlőtlen jövedelem-elosztáshoz vezet. A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az uniós tagállamokétól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek fő oka az állami intézményrendszer elégtelen működése.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója úgy látja, hogy az elmúlt évek több példával szolgáltak arra, hogy “a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon”. Azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank csaknem 267 milliárd forintot jutatott alapítványoknak, és több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, javarészt off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek az EU-n kívüli országok polgárainak.

Kathrina Ramberg, a budapesti norvég nagykövetség képviseletvezető-helyettese hangsúlyozta: a korrupció elleni erőfeszítések nagyon fontosak a demokráciában, és szükség van olyanokra, akik felhívják a figyelmet arra, ha rossz irányba mennek a dolgok. Nincs túl késő erőfeszítéseket tenni a korrupció ellen.

A korrupció érzékelési indexet a TI berlini központja állítja össze, szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az országokban a közszektor korrupcióját. (MTI)