Tavaly a családi házak átlagos értékesítési ideje az előző évhez képest 14 százalékkal, 189 napra csökkent, a tégla építésű társasházi lakásoké az előző évihez hasonló maradt; a panelek átlagos eladási ideje ugyanakkor 15 százalékkal emelkedett az Otthon Centrum adatai szerint.
A lakásértékesítési idő minden szegmensben a fővárosban a legrövidebb. A használt téglalakásokat a nyugati, a paneleket a keleti országrészben, míg a használt családi házakat Pest megyében adták el átlagosan a leggyorsabban Budapesten kívül. 2017-ben a korábbi évekhez hasonlóan elsősorban a fővárosban és környékén, valamint a nyugati országrészben lesz könnyebb dolga az eladóknak – véli az Otthon Centrum.
Két és fél hónap alatt szabadulunk meg a paneltől
A lakásértékesítési idő a fővárosban a legrövidebb minden szegmensben. Budapesten kívül átlagosan a legrövidebb idő alatt Pest megyében keltek el a családi házak: míg a fővárosban 170 napra volt szükség, az agglomeráció településein ez átlagosan 176 nap volt, azaz közel fél évet vártak a Pest megyében családi házat eladók, míg vevőjük akadt. A használt paneleket keleten adták el leghamarabb, míg a téglalakások átlagos értékesítési ideje a nyugati régióban volt a legrövidebb a fővároson kívül: a paneleket átlagosan 75 nap alatt, míg a tégla építésű társasházi lakásokat 90 nap alatt értékesítették.
2016-ban a korábbi két évben megkezdődött trend folytatását érzékelte az Otthon Centrum. 2013-hoz képest, amikor a válság időszakában a legnehezebb volt lakást eladni, folyamatosan csökkent az átlagos értékesítési idő a hálózat által értékesített lakóingatlanoknál. A társasházi lakások esetében tavaly a válság előtti évek során megszokott két-három hónapra csökkent az átlagos értékesítési idő, míg a családi házaknál is 20 százalékkal csökkent a hirdetés feladásától a szerződés megkötéséig eltelt időszak hossza, de még mindig egy hónappal hosszabb, mint 2009-ben volt. 2016-ban az éves adatok előzetes feldolgozása alapján a családi házak átlagosan 189 nap alatt, a társasházi lakások 89 nap alatt keltek el. A legkelendőbb lakástípus, az iparosított technológiával épített társasházi lakások, azaz a „panellakások” esetében 2016-ban átlagosan pár nappal több időre volt szükség, de a bő 2 hónap továbbra is a legrövidebb értékesítési idő.
„2017-ben a piacon az idei évhez hasonló dinamikát várunk, elsősorban az új építésű lakások piacán számítunk lényeges áttörésre. Azokban a szegmensekben ahol az átlagos értékesítési idő már elérte a válság előtti évek szintjét, további csökkenés nem várható. A lakáspiac erős területi koncentrációja miatt, idén is lényegesen könnyebb lesz az értékesítés a fővárosban és környékén, valamint a nyugati országrész megyéiben, különösen a Balaton parti településeken és az osztrák határ menti megyékben” – véli Soóki-Tóth Gábor, Otthon Centrum elemzési vezetője.
Kelenföldön pár nap alatt panelhez juthat
Soóki-Tóth Gábor szerint az átlagos értékesítési időhöz képest az egyes kategóriákban nagy eltérések mutatkoztak a különböző régiókban. Az Otthon Centrum által 2016-ban a legrövidebb idő alatt eladott lakásainál a rekorderek legtöbbje hagyományos építésű társasházi lakás.
Paneleknél találunk néhány nap, maximum egy hét alatt elkelt ingatlant Kelenföldön, Békásmegyeren, de Újpalotán is. Ezek a lakások jellemzően egy-két szobásak, de nem feltétlenül frissen felújítottak, inkább átlagos minőséget képviselnek. Van, aki kifejezetten lelakott ingatlant keres – az értékesítés gyorsasága inkább attól függ, mennyire reálisan látja az eladó, mennyit ér a lakása. Az alku nem jellemző ebben a kategóriában: a kelenföldi 50 négyzetméteres, házközponti fűtéses, erkélyes lakásért 16 millió forintot fizetett új tulajdonosa, pontosan annyit, amennyit az eladó kért. A többi esetben sem volt jellemző, hogy a gyors adásvétel érdekében lényegesen csökkentették volna az árat az eladók, egy-kétszázezer forint nem tekinthető érdemi árcsökkentésnek egy tizenegynéhány milliós üzletkötésnél. Nem csak a fővárosban kelendőek a panel-lakások: Győrben, Szombathelyen, Pakson, Pécsett, sőt Miskolcon is akadt egy hétnél rövidebb idő alatt eladott panellakás. Méretüket tekintve meglehetősen egységes a kép, 37-50 m2, egy, másfél, leginkább két szobás lakásokról van szó, a fajlagos ár tekintetében viszont több, mint kétszeres a különbség a győri és a miskolci rekorderek között, utóbbi alig haladta meg a 100 ezer Ft/m2 értéket.
Míg a panelek között a rekorderek jellemzően a 70-es évek végén, a 80-as években épültek – kivéve az említett kelenföldi lakást, amelyik 1965-ben épült – a hagyományos technológiával épített társasházi lakások közül a legkelendőbbek között találunk újszerű, 10 évnél fiatalabb épületben lévő és kifejezetten patinás, az első világháború előtt épült lakást is. Az alapterület tekintetében kicsit szélesebb a sáv, a legnagyobb néhány nap alatt elkelt lakás Debrecenben, a népszerű Nagyerdő városrészben fekvő 3 szobás, 79 négyzetméteres, viszonylag lelakott, egyedi gázkonvektoros fűtéssel rendelkező lakás volt. A legdrágább rekord sebességgel eladott társasházi lakás egy négyzetméteréért több, mint 650 ezer forintot fizetett az elégedett vásárló Óbudán, a főváros III. kerületében. A családi házak között rekord gyorsasággal elkelt ingatlanokra vidéken és Budapesten egyaránt jellemző, hogy a családi házak átlagos méretéhez képest kis alapterületű, régi építésű házak keltek el gyorsan, 8-10 millió forintos ársávban.
A legkevésbé kelendő ingatlanok között a társasházi kategóriában – úgy a panel, mint a hagyományos építésű lakások között – 15-16 hónapot is várni kellett az eladóknak. Noha sem a fajlagos ár, sem a korábban említett méretekhez képest nem kirívóak ezek az esetek, azt látható, hogy Békéscsabán vagy Kőbányán, de akár Miskolcon is előfordul, hogy nagyon lassan talál egymásra eladó és vevő.
A családi házaknál a két negatív rekorder még ennél is hosszabb idő alatt kelt el. A fejér megyei faluban 2010-ben épült 75 négyzetméteres családi ház értékesítéséhez majdnem három év kellett. Ennél csak néhány héttel rövidebb idő alatt kelt el az a Budapest XII. kerületi nagy alapterületű, sokszobás villa, amelyért boldog tulajdonosa az eredeti árnál majdnem 10 százalékkal többet, jóval 200 millió Forint feletti árat fizetett.
Az értékesítési idő hosszának regionális eltérése az árakban megmutatkozó különbséghez hasonlóan alakult. A 2015 éves átlagértékekhez képest a 2016-os előzetes, fajlagos átlagárak szinte minden szegmensben 5-15 százalékkal magasabbak voltak. Kivétel volt a nyugati országrész, ahol a családi házak átlagos négyzetméterre vetített árszintje stagnált és a paneleknél, ahol enyhe árcsökkenést regisztrált az Otthon Centrum. Ezen kívül a fővárosban a használt társasházi és panel szegmensben, ahol a fajlagos árak átlaga jóval dinamikusan 25 illetve 19 százalékkel nőtt.
Kapós a társasházi lakás az OC-nál
Az Otthon Centrum országosan a legnagyobb arányban használt társasházi lakásokat értékesített. Vidéken a családi házak és a társasházi lakások aránya kiegyensúlyozottabb volt, kivéve Pest megyét, ahol a lakásállomány összetételéből fakadóan az értékesítések közel három-negyede családi ház volt. A legnagyobb arányban Budapesten értékesített a hálózat használt társasházi lakást és új építésű lakóingatlant, míg Kelet-Magyarországon a legtöbb panellakást.
