Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. Utoljára 2007. júniusban volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elemzők 8,6-8,7 százalékos márciusi inflációra számítottak. Egy hónap alatt átlagosan 1,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
A maginfláció a februárihoz képest 1,0 százalékponttal 9,1 százalékosra emelkedett.
Az élelmiszerek ára 13,0 százalékkal nőtt a februári 11,3 százalékos éves emelkedés után. Ezen belül a margariné 33,6, a kenyéré 27,9, a sajté 21,8 százalékkal, a baromfihúsé 21,4, a péksüteményeké 18,7, a tejtermékeké 18,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,9 százalékkal emelkedett.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,0, ezen belül a dohányáruk 7,7 százalékkal drágultak, ami 2,2 százalékponttal alacsonyabb a februárinál.
A tartós fogyasztási cikkekért 9,5 százalékkal kellett többet fizetni, ami 1,2 százalékponttal nagyobb éves növekedés a februárinál. Ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a szobabútorokért 15,1, a használt személygépkocsikért 12,3, a televíziókért 10,3, az új személygépkocsikért 8,6 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások díja 6,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 18,7, a járműjavítás és -karbantartás 13,0, a távolsági közlekedés 14,5 százalékkal többe, a mozijegyek ára 9,2 százalékkal nőtt. A telefon- és internet-előfizetés 1,5 százalékkal kevesebbe került, mint tavaly márciusban.
A februárhoz viszonyított 1,0 százalékos átlagos áremelkedésen belül az élelmiszerek 2,0 százalékkal emelkedtek. A margarin 7,5, az idényáras élelmiszerek 5,5, a baromfihús 3,3, a sajt 3,2, a kenyér 3,0, a tejtermékek 2,7, a sertéshús 2,6 százalékkal lett drágább egyetlen hónap alatt. Olcsóbb lett viszont a csokoládé és kakaó 1,1, a cukor 0,4 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkek ára 1,0 százalékkal, ezen belül az új személygépkocsiké 2,1, a használtaké 1,3 százalékkal nőtt.
A szolgáltatások 0,6 százalékkal drágultak februárhoz viszonyítva, ezen belül a belföldi üdülésért 2,7, a lakásjavítás és -karbantartásért 2,1 százalékkal többet, a telefon- és internet-előfizetésért 0,5 százalékkal kevesebbet kellet fizetni, mint februárban.
Az első negyedévben a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 8,2 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához képest. A nyugdíjas háztartások körében a márciusi 8,3 százalékos éves emelkedést beleértve átlagosan 7,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak tavaly január-márciushoz viszonyítva.
A maginfláció jelentős emelkedése széleskörű inflációs nyomásra utal, a vártnál mégis kevésbé gyorsult márciusban az infláció, a miben központi árintézkedések mellett az üzemanyagok árának tavalyi megugrása jelent meg – kommentálták a márciusi inflációs adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint jó hír, hogy a várakozásokhoz képest alacsonyabb lett az éves inflációs mutató, rossz hír ugyanakkor, hogy továbbra is gyorsult az áremelkedés üteme. Nem egy-egy termék vagy szolgáltatás kiugró áremelkedése felelős a magas inflációért, hanem rendkívül széleskörű az inflációs nyomás. A maginfláció 2001 nyarán, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt 9 százalék felett – emelte ki.
Az ING Bank előrejelzése szerint még az árstopok esetleges meghosszabbítása esetén is az infláció 9 százalék felett tetőzik majd valamikor június-júliusban, az idei éves átlagos infláció pedig a 8,0-9,0 százalékos sávba várható. Az MNB kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban, az effektív kamat 8,00-8,25 százalékra is emelkedhet az év közepére. Az ING Banknál egyre kevésbé tartják valószínűnek, hogy 2023-ban visszatérjen az infláció a 3 százalékos célhoz.
Molnár Dánielnek, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzőjének kisebb meglepetést okozott, hogy a vártnál lassabb volt az infláció márciusi gyorsulása. A megelőző hónaphoz képest az üzemanyagok áremelkedése érdemben lassult, ami az ársapka mellett a magasabb bázisra vezethető vissza. Az élelmiszerek, szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek áremelkedése ellenben gyorsult, ami elsősorban az energiaárak növekedésére vezethető vissza – állapította meg.
A több eurózóna országban is látható kétszámjegyű inflációtól a magyar gazdaságot elsősorban a hatósági árak védik, azonban ha az ukrajnai konfliktus nem rendeződik rövid időn belül, akkor az infláció további emelkedésére lehet számítani – jelezte.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az üzemanyagokra, a lakossági energiára vonatkozó hatósági árak fogják vissza a drágulás ütemét, a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon csak kismértékben gátolja az infláció gyorsulását. Ezek nélkül 12 százalék felett lenne az éves infláció. A magas élelmiszer-infláció továbbá azt is sugallja, hogy az árstopos termékeknél fellépő kedvezőtlen hatást más élelmiszerek árának emelésével próbálják ellensúlyozni – jegyezte meg.
Németh Dávid is hangsúlyozta, hogy a maginfláció emelkedése fokozódó árnyomást jelez a gazdaságban.
Kiemelte: Magyarországon az infláció alakulása nagyban függ attól is, hogy hatósági árak meddig maradnak érvényben. A mostani kilátások alapján az éves átlagos infláció 9 százalékos lehet és az év végén, decemberben is még 7 százalék felett lehet a mutató – prognosztizálta a K&H Bank elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint annak ellenére gyorsult az infláció márciusban, hogy az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felétől bevezetett árplafon önmagában 0,3-0,4 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció megugrása felülmúlta a várakozásokat.
Az ukrajnai háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Igen komoly hatása lehet a búzaárak 50-60 százalékos elszállásának. További felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai és a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust – jelezte az elemző.
A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozását 8,2 százalékra emelte a Takarékbank, de Suppan Gergely megjegyezte, hogy az infláció ennél sokkal magasabb is lehet, a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság miatt.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a márciusi inflációs adatok részletei még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás, a belföldi, de főként az importált infláció masszív dinamikát mutat. Úgy látja, hogy az árdinamika érdemi enyhülése az év második felében következhet be és meglehetősen lassú lehet, mivel mind keresleti, mind kínálati oldalon szignifikáns felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs pályát.
A munkaerőpiac továbbra is szűkül, ami masszív bérnyomást eredményez. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett expanzív fiskális expanzió (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj stb.) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezőként. Az árstopok fenntartását irányozta elő a héten a kormányzat, ami egyrészt masszív költséget jelenthet a terhet viselőknek: akár a büdzsének, akár az érintett vállalati körnek, másrészt a megemelkedett inflációs időszak elnyújtását eredményezheti – vélekedett az Erste Bank elemzője.
Az átfogó inflációs mutató jövőre térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése csak 2024-ben következhet be – véli Nagy János.
(Forrás: MTI)
