Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők valamivel alacsonyabb, 3,6-3,7 százalékos márciusi inflációt vártak.

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben, átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, amiben a koronavírus-járvány okozta megnövekedett kereslet is szerepet játszhatott.

A járműüzemanyagok ára a jelentősen visszaeső olajárak hatására 5,3 százalékkal csökkent egy hónap alatt, így ez az egy termékkör önmagában 0,4 százalékponttal mérsékelte a fogyasztóiár-index emelkedését.

A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 4,2 százalékos volt.

Éves összehasonlításban az élelmiszerek ára 7,6 százalékkal nőtt, 0,6 százalékponttal élénkebben az előző havinál. Ezen belül a sertéshús ára 27,4, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,9 százalékkal emelkedett. Az idényáras élelmiszerek körében a friss gyümölcsök 24,7 százalékos drágulásával szemben a burgonya 2,4 százalékkal olcsóbb volt a tavaly márciusi áránál a zöldségek ára pedig csak 1,6 százalékkal emelkedett.

A cukor ára 10,1, a tejé 9,1, a kenyéré 8,4 százalékkal lett magasabb.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,2, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett, ami alig tér el a februári adatoktól.

A ruházati cikkek ára a februári 0,7 százalékot követően 0,9 százalékot emelkedett éves összevetésben, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,8 százalék helyett, 0,5 százalékkal voltak olcsóbbak az egy évvel korábbinál.

Az egyéb cikkek, üzemanyagok termékcsoport inflációja a februári 4,3 százalékról 0,8 százalékosra szelídült, miután az üzemanyagok 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek az egy évvel korábbinál, a februári 7,7 százalékos emelkedéssel szemben.

A szolgáltatások ugyanúgy 3,8 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbinál, mint az előző hónapban.

A KSH jelentése szerint a maginfláció pedig 4,1 százalékosról 4,3 százalékosra nőtt. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció újabb 0,1 százalékponttal 3,9 százalékra, eddigi legmagasabb értékére emelkedett 2008 óta. A többi, a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által számított mutató: a keresletérzékeny termékek és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja kis mértékben, 0,1, illetve 0,2 százalékponttal 3,3, és 3,6 százalékra emelkedett.

Márciusban a költségváltozásokra érzékeny – élelmiszer és üzemanyag – termékek árának alakulása az infláció mérséklődésének irányába hatott, míg a keresletérzékeny termékek inflációs hozzájárulása lényegében nem változott – állapította meg a jegybank elemzése.

A feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai tovább növekedtek márciusban. Az áremelkedés a termékek széles körében megfigyelhető volt, amiben a koronavírus-járvány miatt hirtelen megugró kereslet hatásai is szerepet játszottak – szögezte le az elemzés.

A feldolgozatlan élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai tovább emelkedtek.

Márciusban a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal voltak magasabbak. A piaci szolgáltatások korábbi éveket meghaladó havi árdinamikája néhány jól azonosítható tételhez köthető. Az áremelkedést főként a mobiltelefon és internet, illetve a pénzügyi szolgáltatások árainak módosítása okozta – tették hozzá.

Az üzemanyagárak a világpiaci olajárak jelentős esésével összhangban 5,3 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, míg az éves index csökkenéséhez a tavalyi áremelkedés bázishatása is hozzájárult.

Az iparcikkek éves inflációja az előző hónaphoz képest mérséklődött, így változatlanul 1 százalék alatt maradt az árindexük. A tartós iparcikkek inflációjának emelkedéséhez főként az új személygépkocsik árainak növekedése járult hozzá.

A márciusban lassuló infláció ellenére a jegybanki célsáv fölé tovább emelkedő maginfláció arra figyelmeztet, hogy jelentős inflációs nyomás van a gazdaságban. A gyenge forintárfolyam mellett ez indokolja a jegybank kamatemelésről hozott keddi döntését, de a többi likviditásbővítő intézkedés mellet a szigorító lépés keresletvisszafogó hatása aligha jut majd érvényre – mondták az MTI-nek a márciusi inflációs adatokat kommentáló elemzők.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank szakértője arra figyelmeztetett, érdemi inflációs nyomást tükröz a maginfláció gyorsuló emelkedése. A rendkívül nagy kilengéseket mutató nemzetközi olajárak és a koronavírus-járvány miatti globális gazdasági-pénzügyi bizonytalanság nyomán az infláció előrejelzésének bizonytalansága is jelentősen megnőtt.

A CIB szakértőinek alapforgatókönyve 2,4 százalékos éves átlagos inflációval számol. Ugyanakkor a több mint 6 éves csúcsra emelkedő maginfláció jelentős kockázatokat rejt az alapfolyamatokat illetően. A bizonytalansághoz hozzájárul az is, hogy bár az MNB keddi kamatemelési döntése a maginfláció és a forintárfolyam tükrében sem látszik indokolatlannak, de az járvány miatti egyéb monetáris (likviditási és hitelezési) valamint fiskális intézkedések nyomán ebben az évben az önmagában szigorító kamatlépés keresletvisszafogó hatása nem fog érvényesülni. Mindezeket figyelembe véve, egy esetleges érdemi olajárkorrekciót is kalkulálva, az alapforgatókönyvnél magasabb, akár 3,5 százalékot elérő éves átlagos infláció is elképzelhető a szakértők szerint.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a maginfláció 0,2 százalékponttal emelkedett, amiből jól kiolvasható, hogy a koronavírus-járvány következtében rövidtávon erősödik az infláció.

Ahogyan azt várni lehetett, márciusban folytatódott az infláció enyhülése, ami mögött elsősorban az üzemanyagárak alakulása húzódik meg. Az előző hónaphoz képest 5,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az üzemanyagokért, így ez önmagában 0,35 százalékponttal húzta vissza az inflációs mutatót. Ezzel szemben a boltok megrohamozása áremelkedést hozott, elsősorban az élelmiszerek terén. A forint árfolyamának gyengülése is begyűrűzött az árakba a tartós fogyasztási cikkek árának alakulásán keresztül. A szolgáltatások inflációjában a visszaeső kereslet még nem éreztette hatását – tette hozzá.

A következő hónapokban a tovább csökkenő üzemanyagárak és az emelkedő bázis miatt az ING Bank szakértője a fő inflációs mutató további mérséklődésére számít. Ugyanakkor úgy vélte, még áprilisban velünk maradhat a vírus okozta átmeneti áremelkedés és a március végi rekordmagas szintre emelkedő euró árfolyam magasan tarthatja a maginflációs mutatót. Az év végére várakozása szerint mindkét mutató 3 százalék körül alakulhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén aggasztónak tartja, hogy a maginfláció 4,3 százalékra ugrott, amit döntően a feldolgozott élelmiszerek ára és a szolgáltatási árak gyorsuló növekedése okozott. Bár az élelmiszerárak megugrását részben a pánikvásárlások is okozhatták, ami azonban egyszeri hatás lehetett – jegyezte meg.

A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése és idei összeomlása miatt az infláció jóval a cél alá, 2,5 százalék közelébe süllyedhet, majd az év végéig tartósan 3,2-3,8 százalék között ingadozhat. Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, idén 3,6 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői. Az infláció előrejelzése azonban a járvány hatásai miatt tág határok között mozoghat, az olajárak és a gazdasági tevékenység összeomlása nyilvánvalóan lehúzhatja az árakat, míg a forint meredek gyengülése erősítheti az inflációt.

Az infláció a következő hónapokban nem fogja tükrözni az átlagos fogyasztói kosarat sem – jegyezte meg. Hiába zuhantak az üzemanyagárak, a fogyasztás jelenleg korábbi mennyiségnek csak a töredéke. Egyes termékek és szolgáltatások pedig átmenetileg teljesen kiesnek a fogyasztói kosárból, vagy jelentősen csökken a súlyuk – fejtette ki, példaként a házon kívüli étkezést, tömegközlekedést és a szabadidős, kulturális tevékenységeket említve.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte: márciusban az infláció visszatért a célsávba, de továbbra is annak tetején van, míg az alapfolyamatokat leíró maginfláció a célsávon kívül maradt.

Az inflációs folyamatokat a várakozásoknak megfelelő kettősség jellemezte: az élelmiszerek ára jelentősen nőtt a növekvő kereslet és az ellátási láncok problémái miatt. Másrészt az olajárak csökkenése nyomán az üzemanyagok ára – számításai szerint – több, mint 10 százalékkal esett, ami majdnem 1 százalékponttal lassította az inflációt. A gyenge forintárfolyam az infláció növekedésének irányába hatott. Az infláció növekedését a következő hónapokban ugyanez a kettősség határozza majd meg: az olajárak előbb-utóbb várható emelkedése felfelé mutató, míg a várhatóan csökkenő belső kereslet lefelé mutató kockázatokat jelent.

(Forrás: MTI)