Három hónappal tovább, jövő március végéig köthetnek szerződést növekedési hitelre a vállalkozások. A források lehívására továbbra is 2018 június végéig van lehetőség. A jegybank arra számít, hogy a program kifutásával már támogatás nélkül is jutnak olcsó hitelhez a kkv-k.

A növekedési hitelprogram (nhp) meghosszabbításáról döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A harmadik, kivezető szakaszban a hitelszerződéseket az eredetileg meghatározott idén év vége helyett jövő március végéig köthetik meg a kis- és középvállalkozásokkal (kkv) a bankok, takarékszövetkezetek – derül ki a jegybank közleményéből.

Az MNB 2013 júniusában indította el az nhp-t a kkv-k hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése, a pénzügyi stabilitás megerősítése és a gazdasági növekedés elősegítése céljából. A program rövid és intenzív első, majd a kisebb vállalkozások hitelezését még inkább támogató és az új beruházási hiteleket előtérbe helyező, 2015 végéig tartó második szakasza jelentősen élénkítette a bankok közti versenyt, és számottevő hatást gyakorolt a vállalati hitelpiacra.

Miután a program elindításakor kitűzött célok teljesültek, a monetáris tanács 2015 őszén a fokozatos kivezetés mellett döntött. Ennek jegyében indult el 2016 elején a korábbiaknál szűkebb körű forintfinanszírozást lehetővé tevő, illetve a korábbiakból kimaradó devizafinanszírozást pótló harmadik, kivezető szakasz. A három szakaszban 2013 júniusa óta összesen 36 103 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 2459 milliárd forint összegben. A program nemcsak a növekedés irányába fordította az éveken át csökkenő kkv-hitelezést, de emellett érdemben, két százalék körüli mértékben járult hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez – írja az MNB.

Miközben a szerződések megkötésére most három hónappal tovább van lehetőség, a hiteleket továbbra is 2018. június 29-ig lehet lehívni. A hosszabbításra azért volt szükség, mert egyes hitelcélok esetében adminisztratív tényezők nehezítik a szerződéskötés év végéig történő lebonyolítását. A szerződéskötés határidejének módosítását az is indokolja, hogy a monetáris tanács döntése alapján mostantól a hitelintézetek a devizapillérben még rendelkezésükre álló hitelkeretet választásuk szerint forintban történő hitelezésre is felhasználhatják a forintpillér feltételei szerint.

Az MNB előrejelzése szerint a kkv-hitelállomány növekedése az elkövetkező két évben, az nhp lezárását követően is a fenntartható gazdasági növekedést támogató 5-10 százalékos sávban alakulhat, amit a bankok közötti intenzívebb verseny és az élénkebb gazdasági növekedés is alátámaszt. Az elkövetkező években a hitelgarancia szerepe felértékelődhet, ami a garanciaszervezetek nagyobb aktivitásán keresztül tovább támogathatja a kkv-hitelezés élénkülését.

Emellett jelentős összegben állnak vissza nem térítendő és visszatérítendő EU-s források egyaránt a hazai kkv-szektor rendelkezésére, miközben az elmúlt években végrehajtott kamatcsökkentéseknek köszönhetően a hitelintézetek piaci alapú hiteltermékei is egyre kedvezőbb feltételek mellett érhetők el. A jegybank véleménye szerint az nhp lezárását követően a piaci alapú hitelezésnek kell teret nyernie, amelyet még két évig támogat az MNB piaci hitelprogramja is.