Ötvennél is több cég és szervezet csatlakozott már Magyarországon a Sokszínűségi Egyezményhez. Az mtd Tanácsadói Közösség meetuppal egybekötve tartotta meg a második aláírási ceremóniát Budapesten, október 15-én.

Ötvennél több magyarországi cég már biztosan elmondhatja magáról, hogy vonzó vállalat akar lenni, üzleti stratégiájával harmonizál a munkahelyi esélyegyenlőség és a diszkrimináció mentesség. Ők azok, akik május 28-án, illetve október 15-én aláírták Magyarország Sokszínűségi Egyezményét (Diversity Charter). Hogy pontosítsunk: nyilván nem csak elmondhatják magukról mindezeket, és nem csupán „papírjuk van” erről, hanem így is gondolkodnak és dolgoznak.

A 2004-ben Franciaországban indult, az Európai Unió által felkarolt Diversity Charter az mtd Tanácsadói Közösség jóvoltából honosodik meg Magyarországon. Csütörtökön rendezték meg a fővárosban a második aláírási ceremóniát, amelyen 16 új aláíróval gyarapodott a lista, sőt, a rendezvényen is csatlakozott még egy szervezet.

Az új aláírók

BASF Hungária Kft., BCCH Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara, BFH Európa Kft., CEIPES Hungary Egyesület, Civil Centrum Közhasznú Alapítvány, Civil Rádió, Dealogic Hungary Kft., FreeQ Multimédia Kft., Geomédia Zrt., iData Kft., KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért, Lexmark International Technologies Hungária Kft., Munkástanácsok Országos Szövetsége, Settlers Relocation Szolgáltató Kft., Szerencsejáték Zrt.

Az ünnepélyes eseményt szakmai meetuppal kötötték össze, ahogy Németh Judit, az mtd Tanácsadói Közösség ügyvezetője fogalmazott: a májusi rendezvényen amúgyis sok kérdés nyitva maradt, van mit folytatni.

A téma ezúttal a vállalatoknál az együtt dolgozó generációk sokszínűsége volt.

A kormány rendkívül fontos feladatnak tartja a cégek felelős magatartását a foglalkoztatásban, azt különböző programokkal és sok milliárd forintos források biztosításával segíti – mondta a nyitóelőadásban Tölgyes Gabriella, a Nemzetgazdasági Minisztérium CSR koordinátora.

A kormány CSR Cselekvési Tervében nagy figyelmet fordítanak a fiatalok munkába állításának kérdésére, a család- és munkavállaló-barát társaságok támogatására. A feladatokat kiterjesztik a szociális gazdaság területére, 2013-tól például már 106 szociális szövetkezet alakult – a különböző programokkal (TÁMOP, SUI) a 2020-ig terjedő időszakra majdnem 2 milliárd forint pályázati forrás lesz elérhető. Öt megyében alakultak már Civil Fórumok, amelyek a hátrányos helyzetűek munkába állítását tűzték ki célul. Az NGM a stratégiai partnereivel folyamatosan konzultál, s ezek javaslatait beépítik majd az év végén a kormánynak benyújtandó első jelentésbe. (A KamaraOnline megjegyzése: jó lenne a következő eseményen az NGM-et is az aláírók között köszönteni.)

Minden hasonló tárgyú rendezvény egyik alapkérdése, hogy mi lesz a pályakezdőkkel, az első munkahelyüket keresőkkel, és azzal a hozzávetőleges 330 ezer magyarral, aki külföldön keresi a boldogulást. Ez annak tükrében különösen érdekes, hogy a magyar társadalom egyre öregszik, s ezzel együtt folyamatosan fogy a népesség. Egyes kutatási adatok azt mutatják, hogy 2060-ra Magyarország lakossága 8,5 millióra csökken, de van olyan pesszimista jóslat, amely a 6,5 milliós lélekszámot sem tartja kizártnak.

Zeitler Ádám, a Milestone Intézet társalapítója szerint nem feltétlenül rossz, ha a fiatal magyar értelmiségi külföldön marad dolgozni. Az a fontos, hogy legyen meg a kapocs Magyarország felé, a külföldi munkánál is lássa meg a lehetőségeket a hazai kapcsolódáshoz, mert ezzel a tudás- és ismereti tőkével az ország is nyerhet. A szakember szerint az utóbbi néhány évben a vállalatok már nem ölbe tett kézzel várják az „úgyis beeső” fiatal (és idősebb) szakembereket, hanem nagy erőfeszítéseket tesznek a minél jobban képzett munkaerő megtalálására, megszerzésére, majd megtartására. Egy európai felmérés (26 ország, 15 ezer válaszoló) szerint csupán a dolgozók 15 százalékát nem érdekli az új munkahely lehetősége, vagyis a jövőben még nagyobb lesz a mozgás a munkaerő-piacon. Ezért egyre nagyobb lesz a feladata a jól képzett, tíz-húsz évre előrelátó HR-esnek.

A HR-esek szerepe a Sokszínűségi Egyezmény terén is kulcskérdés. Igaz, egy kiváló HR-es is csupán akkor tud igazán eredményesen dolgozni, ha a vállalatvezető partner a felelős foglalkoztatás megteremtésében. A záró panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a munkahelyeken a generációs kérdéseket a különböző korosztályok kölcsönös tisztelete határozza meg – jó esetben.

Egy vonzó munkahelyen nagyra értékelik a kreativitást, fontosnak tartják a folyamatos szakmai képzést. Egy jó vezetőnek arra kell törekednie, hogy a probléma-centrikusság helyett a problémamegoldást részesítse előnyben, pozitív gondolkodásra inspirálja kollégáit. Mindezt tudatosan, elkötelezetten kell levezényelni. Aki így gondolkodik, az nyugodtan csatlakozhat a Sokszínűségi Egyezményhez – az aláírók között van a helye.

KamaraOnline

A fotón a rendezvényen részt vett néhány régi és új aláíró.