Nagyot romlott a hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó várakozását előrejelző mutató. A hangulatromlás oka, hogy a bérterhek olyan vagy nagyobb arányban emelkedtek, mint amennyivel a közterhek csökkentek, a jegybanki hitelprogram kifutásával a hitelkamatok is nőhetnek, de a kormány munkájával sem különösebben elégedettek a cégek.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index értéke 10 pontot csökkent, így jelenleg 1 ponton áll. Az utóbbi öt évben egy kisebb-nagyobb megszakításokkal tarkított emelkedő trend jellemezte a hazai vállalkozások várakozásait. Ez a tendencia most megtörni látszik, hiszen a mostani 10 pontos csökkenés jelentősnek mondható. A várakozások azonban még ezzel együtt is fél éve a pozitív tartományban vannak, amire az index 12 éves történetében még nem volt példa – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A 10 pontos csökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy a vállalkozások gazdasági helyzetét meghatározó tényezők közül nagyot zuhant a közterhek és a vállalati hitelkamatok várt változásának megítélése, továbbá az eddigieknél negatívabban értékelték az elmúlt hónapok kormányzati intézkedéseit is. Az index csökkenése főként annak tudható, hogy a közterhekre vonatkozó eddigi pozitív várakozások alábbhagytak, és akik eddig adócsökkentésben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak.

Az előző időszaki index felmérése óta világossá vált, hogy a járulékcsökkentéssel együtt járó minimálbéremelés jelentős terhet jelent a vállalkozásoknak. Ezt mutatja, hogy  tavaly év végén a járulékcsökkentés bejelentésének hatására az előző negyedévben a vállalkozások közel harmada (30 százalék) bízott csökkenő közterhekben, ami mostanra több mint a felével, 12 százalékra esett vissza. Ezzel párhuzamosan 14 százalékról 25 százalékra nőtt a növekvő adókkal és járulékokkal tervezők aránya – mondta el a szakértő.

Ezzel összefüggésben a kormányzat tevékenységéről is meglehetősen negatívan nyilatkoztak a cégek: az előző negyedévi 14 százalékhoz képest több mint dupla annyian (30 százalék) vélik úgy, hogy az elmúlt hónapok intézkedései – mint például a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, a változó cafeteria szabályok vagy a vártnál kisebb járulékcsökkentés – rontottak versenyképességükön.

A vállalkozások a jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) március 31-i kifutását meglehetősen negatívan fogadják, hiszen feltehetően emiatt duplázódott meg a növekvő hitelkamatokra számító cégek aránya (21 százalék), a szektor átlagosan 0,4 százalékos díjnövekedést valószínűsít. Pedig az nhp lezárulta után is kedvező feltételekkel kaphatnak finanszírozást a vállalkozások, amit például a még két évig elérhető uniós garanciaprogrammal (COSME) tudunk megvalósítani – mondta el Kovács Viktor Zoltán.

A hangulat minden árbevétel-kategóriában és ágazatban alább hagyott. A kisvállalkozások várakozásai romlottak leginkább, 15 pontról 3-ra süllyedt, míg a mikrovállalkozások visszaestek a mínusz tartományba (-3 pont). A középvállalatok optimizmusa is mérséklődött valamelyest, de szokásos módon ők a legoptimistábbak, hiszen várakozásaik már másfél éve stabilan a pozitív tartományban vannak (18 pont). Az ágazatok közül ismételten az agrárcégek hangulata a legjobb (7 pont), amelyet kissé lemaradva a kereskedelem követ (3 pont), míg az ipari és szolgáltató szektor várakozásai egyaránt 1 ponton állnak.