Történelmi mélypontra zuhant a cafeteriával tervező vállalkozások aránya. A következő egy év során a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit.

Úgy tűnik, egyértelmű választ adtak a hazai vállalkozások a 2017. január 1-jén életbe lépett új cafeteria törvényre. Az előző negyedévi enyhe emelkedést követően ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel történelmi mélypontra zuhant a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya – derül ki a K&H felméréséből.

Az előttünk álló egy évben a kkv-k mindössze 25 százaléka kalkulál a cafeteria juttatások valamelyik formájával, amely negatív rekord az index eddigi 12 és fél éves történetében. A nagy kérdés az, hogy ez az erőteljes visszaesés csak egy átmeneti állapot, és egyelőre kivárnak a cégek az új szabályokkal kapcsolatban, vagy egyre inkább elhatárolódnak a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásoktól – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző elemek népszerűsége egyaránt csökkent, kivétel ez alól a pénzjuttatás, amellyel ugyanannyi cég számol jelenleg, mint az előző negyedévben. Az első helyen továbbra is az Erzsébet-utalvány áll, de népszerűsége 16-ról 10 százalékra csökkent, és ezzel a dobogó legfelső fokát most már a pénzjuttatással kell megosztania (10 százalék). A közlekedési költségtérítés jelenleg a második helyen szerepel, népszerűsége 17-ről 7 százalékra, míg a harmadik helyen levő SZÉP Kártya 9-ről 4 százalékra zsugorodott.

A különböző méretű cégek közül a mikro- és kisvállalkozások alkalmazottjai kevésbé számíthatnak cafeteriára (21 és 25 százalék), a középvállalkozásoknál viszont ez az arány már 52 százalék. A béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága minden ágazatban jelentősen lecsökkent.

A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban közel minden negyedik (21 és 23 százalék) cég tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg az iparban (28 százalék) és a kereskedelemben (30 százalék) ennél egy fokkal kedvezőbb a helyzet. Területileg mindössze az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon dolgozók számíthatnak az átlagnál magasabb arányban béren kívüli juttatásra az index szerint.