Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A múlt hónapban negyedik hónapja lassult a fogyasztói árak növekedési üteme a januári 4,7 százalékosról és az áprilisi 2,4 százalék után. Egy hónap alatt 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az éves maginfláció 4,0 százalékra csökkent az előző két hónapban regisztrált 4,3 százalékról.

Az élelmiszerek ára 8,4 százalékkal nőtt tavaly májushoz mérve, ezen belül a sertéshús 20,7 százalékkal, az idényáras élelmiszerek átlagosan 19,1 százalékkal, a friss gyümölcsök 39,0 százalékkal drágultak.

A járműüzemanyagok ára 22,0 százalékkal csökkent, ami csak 0,7 százalékponttal kisebb esés az előző havinál.

A dohányáruk ára 11,1 százalékkal emelkedett, míg a szeszes italoké 2,4 százalékkal. A szolgáltatásokért az előző havi és az egy évvel korábbi 3,0 százalékos növekedéssel szemben 2,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve. Ezen belül a lakásjavítás, karbantartás ára 11,7 százalékkal, a járműjavítás, karbantartásé pedig 9,3 százalékkal nőtt, és a postai szolgáltatások díja is 9,5 százalékkal emelkedett.

A tartós fogyasztási cikkek 0,8 százalékkal kerültek többe, mint tavaly májusban, ez 0,7 százalékponttal nagyobb éves emelkedés az előző havinál.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek 5,1 százalékos áremelkedésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. A tartós fogyasztási cikkek 0,7 százalékkal drágultak, ezen belül az új személygépkocsik 1,9 százalékkal. A szolgáltatásokért 0,1 százalékkal többet, a ruházkodási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A járműüzemanyagok az olajárak emelkedésének hatására 3,9 százalékkal drágábbak lettek.

Az előző havihoz hasonlóan a májusi jelentéséhez is csatolta külön módszertani közleményét a KSH, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy az új koronavírus okozta járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja. A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért alternatív árösszeírási módszerek – internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés – alkalmazása szükséges. Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt becsléseken alapuló pótlás is szükségessé válik, amit nemzetközi szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival egyeztetve kialakított és elfogadott módszertant alkalmazva végez a KSH.

Az árszínvonal további változásaira az újraindulás üteme, a kőolaj világpiaci árának és a forint árfolyamának alakulása lesz meghatározó hatással – kommentálták a májusi inflációs adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy döntően a tavalyinál lényegesen alacsonyabb üzemanyagáraknak köszönhetően a májusban is lassult az infláció, azonban a szolgáltatások mérséklődő áremelkedése is lejjebb húzta az inflációt. Ezt tükrözi, hogy a maginfláció is csökkent.

A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció a 3 százalékos inflációs cél közelébe emelkedhet, majd a nyár végétől kissé meghaladhatja a 3 százalékot, így idén 3,3 százalékos átlagos inflációra számít a Takarékbank elemzője a tavalyi 3,4 százalék után.

Az elemző kitért arra is, hogy az infláció a járványhelyzet alatti hónapokban nem tükrözi az átlagos fogyasztói kosarat. Az előző hónapokban például hiába zuhantak az üzemanyagárak, a fogyasztás a korábbi mennyiség töredékére esett vissza. Egyes termékek és szolgáltatások pedig átmenetileg teljesen kiestek, vagy jelentősen csökkennek a fogyasztói kosárban.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az infláció májusban folytatódó lassulása mögött elsősorban a tavalyi magas bázis húzódik meg, amikor főleg az üzemanyagok áremelkedése miatt egy hónap alatt 0,7 százalékos volt az infláció. Idén vélhetően a boltzár következtében a ruházkodási cikkek ára csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára jelentős áremelkedést mutatott. Az ellátási problémák okozta kínálati zavarok és a korábbi hónapokban látott forintgyengülés gyűrűzhetett be ebbe a termékkörbe. A szolgáltatások havi inflációs mutatója minimális, 0,1 százalékos áremelkedést jelez, de a legtöbb termékkör esetében a bezárások miatt ellehetetlenült az árak felmérése, így a KSH számos szolgáltatás esetében változatlan árakkal számolt.

A következő hónapokban – többek között az üzemanyagárak további emelkedése miatt – az infláció újból élénkülhet és ősszel megközelítheti a jegybanki célt, mielőtt megint jelentős esést mutatna. 2020 egészében 3 százalékos inflációval számolnak az ING Banknál, míg jövőre 2,5 százalékos lehet az átlagos áremelkedés üteme.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta: továbbra is felemás képet mutatnak az inflációs számok. A fő inflációs mutató minimálisan lassult, de a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció továbbra is magas. Ha pedig a maginfláció nem lassul a következő hónapokban, akkor nő az esélye, hogy a járványból adódó egyszeri hatások kifutásával a fő inflációs mutató is gyorsulni kezd, azaz elindulhat a 3 százalékos szint felé – tette hozzá.

A következő hónapokban a járvány utáni újraindulás tempója, a munkanélküliség alakulása, ezekkel összefüggésben pedig a belső kereslet határozhatja meg az inflációs trendeket – tette hozzá Németh Dávid. Szerinte az éves átlagos infláció 3 százalék körül lehet, jövőre pedig 3,5 százalékra gyorsulhat. Az idei átlagos maginfláció azonban továbbra is bőven a 3 százalék feletti tartományban maradhat.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is az üzemanyagok jelentős áresése fogta vissza az infláció értékét májusban is. Ennek köszönhetően már második hónapja a jegybanki cél alatt és harmadik hónapja a célsávban tartózkodik az infláció. A forint bár továbbra is gyenge, de az elmúlt időszakban erősödött, ami kismértékben szintén fékezhette az inflációt. Az infláció jövőbeni alakulását nagyban befolyásolja majd az olajár változása, illetve a forint árfolyamának alakulása. Mérsékelt olajár-emelkedés és stabil vagy kissé erősödő forint esetén az infláció a jegybanki célsáv közelében alakulhat.

(Forrás: MTI)