A Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége szerint Magyarország regionális e-kereskedelmi elosztóközponttá válik a közép-európai régióban, 2021 második felében a Magyarországon vámkezelt kisértékű csomagok 90 százalékának más uniós tagország volt a célpontja.
A szövetség kiemelte, hogy az általuk szervezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián Herceghalmon elhangzott, Magyarországnak kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy az interneten rendelt, az Európai Unión kívülről érkező áruk regionális elosztóközpontja legyen, azonban a munkaerőhiány problémát jelent.
Tavaly 1200 milliárd forintos forgalmat ért el a hazai online értékesítés, 30 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest a 2020-as 45 százalékos növekedés után. A teljes kiskereskedelmi forgalom már mintegy tíz százalékát teszi ki az online értékesítés, és a markáns bővülés a következő években sem áll meg.
A konferencián Bakai Kristóf Péter dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszakmai főigazgatója elmondta, a nem uniós tagállamokból Magyarországra érkező, és itt vámkezelt áruk túlnyomó többségének más uniós ország a célállomása, ez is mutatja Magyarország regionális elosztóközpont helyzetét. Miután tavaly július 1-jével megszűnt a korábbi kedvezményes elbírálás az Európai Unión kívülről érkező, 22 euró érték alatti küldeményeknél, azok áfakötelessé váltak és valamennyi küldeménynél csökkentett adattartalmú vámárunyilatkozatot kell benyújtani.
A szervezet informatikai fejlesztésekkel és képzésekkel előre készült erre az elosztószerepre a kisértékű csomagoknál. Ez a tavalyi eredmények alapján sikerült is, mert a második félévben beérkező mintegy 15 millió ilyen áru körülbelül 10 százaléka marad Magyarországon, a többit továbbszállították a környező uniós államokba, még Németországba is. A forgalom tovább erősödik, idén pedig már havi 3 millió kisértékű árut vámkezelnek.
A 22 euró alatti küldemények áfakötelezettségéből tavaly második félévben több mint 12 milliárd forint adót szedett be a NAV. A nagy e-kereskedelmi platformok többsége már a vásárlás pillanatában beszedi a vásárlótól, és automatikusan megfizeti egy uniós adóhatóságnak az úgynevezett IOSS-rendszerben, ahonnan szétosztják a tagállamok között a címzettek alapján. Ezen keresztül tavaly 11,2 milliárd forint áfa folyt be a magyar költségvetésbe. Aki olyan webshopból vásárol, amely nem tagja az IOSS-rendszernek, akkor ő maga, vagy a szállítmányozó cég tudja teljesíteni a fizetési kötelezettséget, utóbbi a kézbesítéskor szedi be az adót, majd továbbítja az adóhivatalnak. Tavaly a szállítmányozók így 738 millió forint, míg a vevők közvetlenül, az eVÁM-rendszerben 291 millió forint áfát fizettek be – ismertette Bakai Kristóf Péter.
(Forrás: MTI, fotó: Kovács Tamás)
