Brazília hazánk legfontosabb dél-amerikai gazdasági partnere, de a két ország közötti kapcsolatok alacsony intenzitásúak – derül ki a KSH friss kiadványából.
A 2016. augusztus 5. és 21. között megrendezett XXXI. nyári olimpiai játékok házigazdája Rio de Janeiro. Az olimpiák történetének első dél-amerikai helyszíne földrajzilag nagyon távol esik hazánktól, részben emiatt Magyarország és Brazília között a gazdasági és társadalmi kapcsolatok alacsony intenzitásúak voltak az elmúlt években – olvasható a statisztikai hivatal „A riói viadalon túl – Magyarország és Brazília közötti kapcsolatok” című kiadványában.
A dél-amerikai térségből Brazília a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk: 2015-ben a Dél-Amerikával folytatott áruforgalmunkból az import esetében 83, az export esetében 53 százalékkal részesedett. 2010 és 2015 között – ingadozások mellett – a Brazíliával kapcsolatos importunk aránya összességében emelkedett, exportunk azonban csökkent.
Annak ellenére, hogy az áruforgalom tekintetében Brazília a legfontosabb dél-amerikai partnerünk, teljes kivitelünkből 2010–2015 között mindössze 0,2–0,4 százalékkal, behozatalunkból 0,1–0,2 százalékkal részesedett.
2010 és 2013 között a brazil kereslet a magyar termékek iránt erőteljesen nőtt: a kivitel értéke 170 millió dollárról 403 millió dollárra, évente átlagosan 34 százalékkal bővült. 2014-ben stagnált, 2015-ben recesszióba süllyedt a brazil gazdaság, főként ennek következtében ebben az időszakban visszaesett (2014-ben 15, 2015-ben 21 százalékkal) a Brazíliába irányuló export. 2015-ben 272 millió dollár értékben értékesítettünk árut a dél-amerikai országban.
A Brazíliából vásárolt termékek értéke 2010 és 2015 között – 2013 kivételével – minden évben nőtt az előző évhez képest, összességében majdnem megduplázódott. 2015-en 202 millió dollár értékben importáltunk árut Brazíliából. A behozatal bővülését elsősorban a bőripari termékek iránt kereslet növekedése okozta.
A Brazíliából behozott termékek szerkezete – az exporttal ellentétben – számottevően megváltozott 2010 és 2015 között. A legnagyobb súlyú árufőcsoport 2010-ben a gépek és szállítóeszközök, 2015-ben a feldolgozott termékek voltak. A változást elsősorban a készbőr, bőrgyártmány és kész szőrmés bőr árucsoport iránt megnövekedett magyar kereslet okozta.
A két ország közötti tőkeforgalom alacsony mértékű
A brazil gazdasági szereplők 2010 és 2014 között gyakorlatilag nem rendelkeztek hazánkban közvetlen tőkebefektetéssel. Ezzel szemben a Brazíliában befektetett magyar tőke állománya 2014 végén 173 millió euró volt, ami a külföldre kihelyezett magyar tőke 0,5 százalékát jelentette.
A hazánkban működő külföldi leányvállalatok körében Brazília stratégiai irányító szerepe csekély. 2013 végén 18 olyan vállalkozás működött Magyarországon, amelyet a dél-amerikai országból irányítottak. (Ez az összes külföldi leányvállalat 0,1 százaléka.) E cégek abban az évben 437 főt alkalmaztak.
Nincs közvetlen légi összeköttetés
Magyarország és Brazília között közvetlen kapcsolat csak légi úton lehetséges a földrajzi elhelyezkedésből kifolyólag. Ennek következtében a két ország közötti áruforgalom leginkább több szállítási mód együttes igénybevétele mellett zajlik. Az áruszállítás legjellemzőbb módja a tengeri és a közúti vagy vasúti szállítás kombinálása.
2011 óta nem indult vagy érkezett közvetlen járat Brazíliából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre. Ezt megelőzően is csupán nem menetrendszerű járatok közlekedtek a két ország között. Részben ez is hozzájárul hazánk és a dél-amerikai ország közötti alacsony intenzitású idegenforgalomhoz.
2011 és 2015 között jelentősen nőtt a brazil vendégek forgalma
Az elmúlt években a dél-amerikai térségből a legnagyobb vendégforgalmat a Brazíliából érkezők bonyolították. (2015-ben a dél-amerikai vendégek és vendégéjszakáik fele brazil állampolgárokhoz köthetők.) Míg 2011-ben 13 503 brazil vendég 33 601 vendégéjszakát töltött a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2015-ben 29 339 fő 72 323 éjszakát.
A Magyarországra érkező vendégek szinte mindegyike a Budapest–Közép-Dunavidék turisztikai régióban szállt meg, a többi régió együttes részesedése minden évben 3 százalék alatt volt.
A fő cél a tanulás
A Magyarországon tartózkodó brazil állampolgárok száma 2010 és 2012 között 246 és 272 fő között mozgott, ezt követően viszont emelkedés ment végbe, és 2014 elején már 1445 brazil állampolgárságú személy – többségében férfi – volt hazánkban. 2015 elejére számottevően, 438 főre csökkent a Magyarországon tartózkodó brazilok száma.
Magyarország 2012-ben csatlakozott a brazil állam által finanszírozott Tudomány Határok Nélkül programhoz, amelynek keretében brazil hallgatók ösztöndíjat kaphatnak külföldi egyetemi vagy főiskolai tanulmányok folytatásához. Elsősorban ennek eredményeként a 2013/2014-es tanévben 452-en, a 2014/2015-ös tanévben 1362-en, a 2015/2016-os tanévben 391-en folytatták tanulmányaikat a hazai felsőoktatásban. A brazil hallgatók – néhány kivételtől eltekintve – felsőfokú alapképzésben vettek részt.
Veszített az értékéből a brazil fizetőeszköz
2010-ben és 2011-ben egy brazil realért átlagosan 119 forint körül kellett fizetni. Ezt követően a brazil fizetőeszköz számottevő mértékben veszített értékéből: a forint reallal szembeni 2015. évi átlagárfolyama 85,12 forint/real volt, 28 százalékkal alacsonyabb a 2010. évinél. (Brazília hivatalos fizetőeszköze 2015-ben az euróval szemben nagyjából 60 százalékkal kevesebbet ért 2010-hez képest.) A brazil deviza leértékelődésének elsődleges oka a dél-amerikai ország gazdasági recessziója, magas kitettsége a nyersanyagárakkal szemben, illetve a belső társadalmi feszültségek mélyülése. A fizetőeszköz gyengülése a brazil importőröket és külföldre utazókat kedvezőtlenül érinthette.
További részletek és fontos adatok Brazíliáról a KSH összeállításában.
