Magyarország 26 közlekedésfejlesztési nagyberuházással pályázik uniós támogatásra. A fejlesztések között szerepel például a Budapest-Hatvan vasútvonal korszerűsítése, vagy az M15-ös és az M70-es autóutak négysávúsítása. A projektek összértéke 450 milliárd forint.
Újabb huszonhat közlekedésfejlesztési beruházással pályázik Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira. A kormány jóváhagyásával a második pályázati felhívás február közepi benyújtási határidejéig egyebek mellett a Budapest-Hatvan vasútvonal és a déli összekötő Duna-híd korszerűsítéséhez, az M15-ös és az M70-es autóutak négysávúsításához kapcsolódó támogatási igényt jelentett be a fejlesztési tárca – számolt be az MTI.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint sikeres pályázati szereplés esetén CEF-hozzájárulással valósulhat meg a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasútvonal felújítása, 35 mozdony korszerűsítése, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása, vagy a sűrített földgázzal (CNG) üzemelő infrastruktúra kiépítésének előmozdítása a magyar innováción alapuló önkiszolgáló töltőegységek telepítésével.
A benyújtott projektjavaslatok között számos, a dunai hajózás lehetőségeit bővítő elképzelés is helyet kapott, főként a kikötői infrastruktúra és a folyami információs szolgáltatások fejlesztése terén. Magyarország a kivitelezési feladatokon túl előkészítési, tervezési munkákkal is pályázik, amelyek például a Hegyeshalom-Rajka vasútvonal későbbi korszerűsítését alapozhatják meg. A projektjavaslatok benyújtásának jóváhagyásáról rendelkező kormányhatározatok megjelenése a közeljövőben várható, az Európai Bizottság 2016 nyarán dönt a tagállami tervek támogatásáról – közölte az NFM.
A tárca felidézte, Magyarország a tavalyi első pályázati felhívásnál nettó 86 milliárd forintot nyert el tizenhat közlekedési fejlesztéshez a CEF forrásaiból. Az akkor elfogadott beruházások közé tartozik egyebek között a komáromi Duna-híd megépítése, a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalszakasz korszerűsítése, 59 elővárosi motorvonat korszerűsítése és az első hazai cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőpontok létesítése.
A kétoldalú támogatási megállapodásokat már minden nyertes projektre megkötötték, megvalósításukhoz 2015 decemberében meg is érkezett 11 milliárd forint előleg. A 2016 őszén megjelenő harmadik pályázati felhívásban már a más országok által fel nem használt forrásokért is harcba lehet szállni állami vagy magán projektjavaslatokkal – emelte ki a fejlesztési tárca.
A huszonhat új közlekedésfejlesztési javaslat összesített elszámolható költsége hozzávetőleg 450 milliárd forint. A projektmennyiség így alkalmas lehet arra, hogy a magyar keretből még megmaradt forrásokat teljes egészében lekösse – idézi a közlemény Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt. Hozzátette, az NFM ezzel együtt a harmadik fordulóra is részletesen kidolgozott fejlesztési tervekkel készül majd. A már aláírt támogatási szerződéssel rendelkező kivitelezési és előkészítési munkák megvalósítása részben már zajlik, és minden esetben legkésőbb idén nyáron megkezdődik.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egy új uniós alap, célja a transzeurópai hálózatok fejlesztésének felgyorsítása a 2014-2020 közötti időszakban, a közlekedés mellett az energetikában és távközlésben is. A közlekedési ágazatra fordítható teljes pénzügyi keret 24,05 milliárd euró, ebből 11,30 milliárd eurót kizárólag a kohéziós országok használhatnak fel. Magyarországnak 1,08 milliárd eurót (337 milliárd forintot) különítettek el a harmadik körös pályázatok elbírálásáig. A nemzeti keretben lévő források összértéke, a 15 százalékos hazai önrészt is beleértve, nettó 396 milliárd forint – áll a közleményben.
