2017-ben 3,9 és 7,4 százalékkal nőtt a be- és kiutazások száma, az utazásokhoz kapcsolódó turisztikai export és import összege 6,3, illetve 9,9 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. A lakosság turisztikai célú kiutazásainak száma négy éve folyamatosan emelkedik, 2017-re meghaladta a 20 milliót, a turisztikai kiadások szintén négy évi bővülés eredményeként meghaladták a 800 milliárd forintot – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A határátkelők személyforgalma

2017-ben nőtt a schengeni külső határátkelők forgalma a 2016. évihez képest, a mintegy 54 millió határátlépő közül 41 millió külföldi, 13 millió magyar állampolgárságú volt. A külföldiek száma 4,8, a magyaroké 7,6 százalékkal bővült, így összességében 5,5 százalékkal emelkedett a határok személyforgalma az előző évhez képest. Az összes látogatóforgalmat figyelembe véve a kis repülőtereken ötödével – legnagyobb mértékben Debrecenben (27 százalék) –, emellett Budapesten is jelentősen, 15 százalékkal nőtt a személyforgalom. A debreceni repülőtéren az utasforgalom javulása egyrészt a nyári charterjáratoknak, másrészt a decemberi karácsonyi hazalátogatásoknak köszönhető. Mindemellett a Budapest Airport is rekordforgalmat könyvelhetett el, aminek az oka, hogy új járatok indultak, és új szolgáltatók léptek be a piacra nagyobb kapacitású gépekkel. A horvát és szerb oldalon is bővült a személyforgalom (14 és 12 százalék). Az ukrán határszakaszon mintegy tizedével több határ átlépőt regisztráltak, míg a román határátkelők forgalma 1,7 százalékkal mérséklődött.

Az egyes határszakaszok szerint a legnagyobb forgalmú (23 millió fő) román határszakaszt átlépők mintegy kétharmada román, 14 százaléka magyar, 7,9 százaléka bolgár állampolgár. A 12 milliós forgalmú szerb oldalon a legtöbb határátlépő szerb, közel minden negyedik magyar, a horvát szakasz határátlépőinek több mint egynegyede magyar, egyötöde pedig horvát állampolgár volt. Az ukrán határszakaszon 7,3 millió fő lépte át az országhatárt, ennek fele magyar, másik fele nagyrészt ukrán utazókból állt. A budapesti repülőterek schengeni külső határforgalmának (4,5 millió fő) több mint negyedét a magyarok, egyötödét az Egyesült Királyságból érkezők utazásai tették ki. A kisebb légikikötőkben főként magyarok, egyötöd részben pedig román utazók fordultak meg.

Külföldiek magyarországi beutazásai, 2017

2017-ben a külföldiek 55 millió alkalommal – 39 millióan egy, 16 millióan több napra – látogattak Magyarországra.

Az egynapos utak száma a IV. negyedév kivételével az év egészében bővült – a turisztikai és nem turisztikai utak élénkülésével összefüggésben – összesen 4,1 százalékkal. A turisztikai utak száma 3,8, a nem turisztikai utaké 4,2 százalékkal nőtt. Az egynapos látogatók több mint egyötöde, 8,3 millió fő turisztikai céllal érkezett, közülük 3,1 millióan Szlovákiából, 2,4 millióan Ausztriából és 1,5 millióan Romániából. 2017-ben 17 millió fő utazott át az országon, további 10 millióan vásárlási, 2,4 millióan munkavégzési, üzletelési céllal érkeztek.

A többnapos utazások száma 3,5 százalékkal, 16 millió utazásra, ezen belül a turisztikai célú utak száma 4,7 százalékkal nőtt. A legnagyobb arányban a román állampolgárok utaztak Magyarországra (2,5 millió fő), utazásaik száma azonban az előző évhez viszonyítva számottevően, 11 százalékkal csökkent. Őket követték a németek (2,1 millió fő) és a szlovákok (1,8 millió fő), akik egy év alatt 2017-ben 5,7 és 5,1 százalékkal növelték látogatásaik számát. A leggyakoribb utazási cél ebben az évben is az üdülés, a városnézés, illetve a rokon- és barátlátogatás volt. A külföldiek összességében 124 millió napot töltöttek el hazánkban, tartózkodási idejük lényegében nem változott az előző évhez képest. A több napra látogatók tartózkodási ideje 1,3 százalékkal mérséklődött, az átlagos tartózkodási idejük negyedévente 5,9 és 4,9 nap között ingadozott.

2017-ben a külföldi látogatók 1832 milliárd forintot költöttek Magyarországon, ebből a turisztikai kiadások összege 1386 milliárd forint volt. A kiadások egynegyede, 467 milliárd forint az egy napra látogatóktól származott, akik arányukat tekintve a teljes látogatóforgalom közel háromnegyedét (71 százalék) adták. A több napra érkezők összesen 1365 milliárd forintot költöttek az év során.

A hazánkba érkezők egy főre jutó átlagos napi kiadásának összege 5,9 százalékkal, 14 700 forintra, a több napra érkezőké 7,1 százalékkal 16 000 forintra bővült.

A magyar lakosság külföldi utazásai

2017-ben a magyarok 20,3 millió – 12,8 millió egy- és 7,5 millió többnapos – látogatást tettek külföldön. Az egynapos utak száma a megfigyelt időszakban 8,1 százalékkal nőtt, főként a munkavégzési célú utazások térnyerésének köszönhetően. Az utak száma minden negyedévben bővült, a harmadik negyedévben 10 százalék feletti mértékben. A többnapos utaknál az utazásszám-növekedés – a szabadidős utak számának jelentős emelkedésé- ből adódóan – 6,3 százalékos volt. A többnapos külföldi utak száma az év mindegyik negyedévében nőtt, a második negyedévben a legnagyobb mértékben, 14 százalékkal.

A magyarok 57 millió napot töltöttek külföldön, tartózkodási idejük 4,7 százalékkal volt több, mint 2016-ban. Az egy napra utazó magyarok 8,1, a több napra külföldre látogatók 3,8 százalékkal több időt töltöttek a kiválasztott célországban. Az eltöltött napok száma az első negyedév kivételével a többi negyedévben emelkedett az előző év megfelelő negyedéveihez viszonyítva.

Az átlagosan eltöltött idő – 2016-hoz hasonlóan – 2017-ben is 2,9 nap volt. A több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 5,4 és 6,8 nap között ingadozott az év során, és a harmadik negyedév kivételével csökkent 2016 adataihoz mérten.

2017-ben a magyar utazók 816 milliárd forintot fordítottak külföldi utazásukhoz kapcsolódóan termékekre és szolgáltatásokra. Ebből a turisztikai kiadások összege 620 milliárd forint volt. Az egy napra külföldre látogatóktól – akik arányukat tekintve a teljes látogatóforgalom közel kétharmadát adták – a kiadások 19 százaléka, 159 milliárd forint származott. A több napra kiutazók 657 milliárd forintot költöttek.

Az utasforgalom egyenlege

2017-ben az utasforgalom többlete 1016 milliárd forint (3,3 milliárd euró) volt. Az utasforgalmi szolgáltatások – forintalapon – exportja 6,3, importja 9,9 százalékkal nőtt. Az egyenleg folyó áron 3,4 százalékkal haladta meg az előző év összegét.

KSH