2016 III. negyedévében a szolgáltatások exportja 1779, importja 1153 milliárd forintot tett ki; a bevételek értéke folyó áron 4,6, a kiadásoké 4,4 százalékkal emelkedett 2015 III. negyedévéhez képest – tájékoztatott a KSH.
A szolgáltatások külkereskedelmének aktívuma 626 milliárd forint volt, mely 29 milliárd forinttal haladta meg 2015 azonos időszakának többletét – olvasható a statisztikai hivatal „Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2016. III. negyedév” című kiadványában.
Turizmus
2016 III. negyedévében a turizmusból származó bevétel 536, a kiadás 213 milliárd forint volt, a 2015. III. negyedévinél 5,1, illetve 18 százalékkal nagyobb. A szolgáltatáscsoport aktívuma 323 milliárd forint volt, 7,1 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A III. negyedévben a külföldiek 18 millió utazást tettek Magyarországra, 9,3 százalékkal többet, mint 2015 III. negyedévében. A külföldi látogatók átlagos napi kiadásainak összege 13 ezer forint volt, 7,4 százalékkal meghaladva az előző évit.
A hazánkba látogató külföldiek kiadásai közül a teljes költés 38 százalékát tette ki a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordított összeg, mely 4,4 százalékkal nőtt. A kiadások közel ötödét kitevő egyéb vásárlások (például ajándékok) forgalma 15 százalékkal bővült. A külföldiek az egy évvel korábbinál többet fordítottak élelmiszer- és ital- (18 százalékkal), valamint üzemanyag-vásárlásra (24 százalékkal) is. Az egészségmegőrzéssel összefüggő költések 14 százalékkal csökkentek.
A magyarok a III. negyedévben 5,5 millió alkalommal utaztak külföldre, 7,7 százalékkal többször, mint 2015 III. negyedévében. Az átlagos napi kiadás összege 12 ezer forint volt, 13 százalékkal meghaladva az előző évit. A külföldre látogató magyarok külföldi költéseinek több mint negyedét a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordított kiadás tette ki, mely összeg 8,6 százalékkal emelkedett. A kiadások negyedét kitevő egyéb vásárlások (például ajándékok) forgalma 25 százalékkal bővült. A magyarok az egy évvel korábbinál többet fordítottak élelmiszer- és ital- (29 százalékkal), üzemanyag-vásárlásra (7,8 százalékkal), illetve kulturális programokra (22 százalékkal).
Szállítási szolgáltatások
A szállítási szolgáltatások exportja 434, importja 240 milliárd forint volt, ez a bevételek 4,9, a kiadások 1,8 százalékos bővülését jelenti 2015 III. negyedévéhez viszonyítva. A szállítási szolgáltatások aktívuma 194 milliárd forint volt, 16 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom jelentős részét (az export 83, az import 82 százalékát) az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az uniós országok viszonylatában a szállítási szolgáltatások exportja 6,0, importja 6,6 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest.
A szállítási szolgáltatás egyenlegének javulásához a legnagyobb mértékben a közúti szállítási szolgáltatások aktívumának növekedése járult hozzá. E szolgáltatáscsoport exportja 4,4 százalékkal emelkedett, importja 2,2 százalékkal csökkent 2015 III. negyedévéhez hasonlítva. A közúti szállítást kiegészítő szolgáltatások (például szállítmányozás, úthasználati díjak, rakománykezelés) exportja 20, importja 2,2 százalékkal emelkedett. A közúti áruszállítási szolgáltatások exportja 6,2, importja 4,0 százalékkal csökkent.
A szállítási szolgáltatásokon belül jelentős súllyal bíró légi szállítási szolgáltatások exportja 6,2 százalékkal bővült 2015 III. negyedévéhez hasonlítva, összefüggésben a légi személyszállítási szolgáltatások exportjának növekedésével.
Az egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatások (multimodális szállítás, szállítmányozás, raktározás) bevétele és kiadása egyaránt 1,1 százalékkal csökkent. A vasúti szállítási szolgáltatások exportja 3,4, importja 9,9 százalékkal nőtt 2015 III. negyedévéhez hasonlítva.
A szállítási szolgáltatások közé sorolt, kisebb súlyú szolgáltatások közül a postai és futárszolgálat exportja jelentősen, 37 százalékkal bővült, importja 4,2 százalékkal csökkent. A belvízi szállítás exportja 1,0 százalékkal emelkedett, importja 17 százalékkal csökkent 2015 III. negyedévéhez viszonyítva. A csővezetékes szállításhoz és villamosenergia-átvitelhez kapcsolódó kiadások 11 százalékkal estek vissza.
Üzleti szolgáltatások
Az üzleti szolgáltatások bevétele 680, kiadása 646 milliárd forintot tett ki, ez az export 8,3, az import 1,3 százalékos növekedését jelenti 2015 III. negyedévéhez képest. Az üzleti szolgáltatások aktívuma 34 milliárd forint volt, az egyenleg 44 milliárd forinttal javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva. (2015. III. negyedévben még passzívum keletkezett.) A forgalom jelentős részét (az export 62, az import 71 százalékát) az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az üzleti szolgáltatások uniós országokkal folytatott exportja 4,5, importja 1,6 százalékkal nőtt a bázishoz hasonlítva.
A jelentősebb súlyú szolgáltatáscsoportok közül a számítástechnikai és információs szolgáltatásokból származó bevétel 9,1, az ehhez kapcsolódó kiadás 3,0 százalékkal nőtt. A szellemi tulajdon használatáért kapott díjak összege jelentősen, a fizetett díjak összege kismértében emelkedett (35, illetve 1,4 százalékkal).
A legnagyobb szolgáltatáscsoport az egyéb üzleti szolgáltatások. Esetükben az export 3,8 százalékkal nőtt, az import azonos mértékben mérséklődött, míg az európai uniós tagországokat tekintve az export 3,8 százalékkal bővült, az import pedig 6,3 százalékkal csökkent. Az egyéb üzleti szolgáltatásokon belül a kutatás-fejlesztési szolgáltatások bevétele 17, kiadása 25 százalékkal csökkent. Az építészeti, mérnöki, tudományos és egyéb műszaki szolgáltatásokból származó bevétel 15, az ehhez kapcsolódó kiadás 18 százalékkal emelkedett. Az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások exportja 2,2 százalékkal nőtt, importja 3,0 százalékkal mérséklődött. A számviteli, könyvelési, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatásokból származó bevétel 5,6, az ehhez köthető kiadás 12 százalékkal nőtt. A jelentős súllyal bíró egyéb, máshová nem sorolt üzleti, szakmai szolgáltatások exportja 12, importja 8,5 százalékkal emelkedett.
A kisebb súlyt képviselő szolgáltatáscsoportok közül a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások exportja 27 százalékkal visszaesett, importja 17 százalékkal nőtt.
A legfontosabb partnerországok (turizmusadatok nélkül)
2016 III. negyedévében az export tekintetében hazánk legfontosabb partnere Németország volt, az összbevétel 19 százaléka a vele folytatott külkereskedelemből származott. A számítástechnikai szolgáltatásokból származó bevétel jelentősen nőtt az országgal szemben. A Németországba irányuló export összességében alig változott 2015 III. negyedévéhez hasonlítva.
A második legfontosabb exportpartnerünk az Egyesült Államok, a harmadik az Egyesült Királyság volt, a bevételek 10, illetőleg 9,0 százaléka származott tőlük. A legfontosabb partnereink közül az Egyesült Államoknak nyújtott szolgáltatások értéke nőtt a legnagyobb mértékben, 37 százalékkal, melyhez számottevően hozzájárult a szellemi tulajdon használatáért kapott díjak emelkedése. Az Egyesült Királyságnak nyújtott szolgáltatások értéke 2015 III. negyedévéhez képest 3,4 százalékkal bővült. A növekedéshez főleg az egyéb üzleti, valamint a szállítási szolgáltatások értékének emelkedése járult hozzá.
Az Egyesült Királyságot Ausztria követte a sorban. Az országgal folytatott szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmunkból származó bevétel 0,6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
Exportoldalon a 10 legfontosabb partnerországunk között a legnagyobb csökkenés Svájc esetében volt, a vele folytatott kereskedelmünk 11 százalékkal csökkent.
2016 III. negyedévében az import tekintetében is Németország volt hazánk legfontosabb partnere, az összkiadás 21 százaléka a vele folytatott külkereskedelemből származott. A Németországhoz kapcsolódó behozatali forgalom 9,4 százalékkal mérséklődött – az egyéb üzleti szolgáltatások csökkenése folytán. A 10 legfontosabb partnerországunk közül a Németországból vásárolt szolgáltatások értéke csökkent a legnagyobb mértékben.
A második legfontosabb importpartnerünk az Egyesült Államok, a harmadik az Egyesült Királyság, a teljes forgalomból való részesedésük 11, valamint 9,9 százalék volt. Az ezen országokhoz kapcsolódó behozatali forgalom 5,7 százalékkal csökkent, illetve 23 százalékkal nőtt. Az Egyesült Államok esetében a mérséklődés a szellemi tulajdon használatáért fizetett díjak és a szállítási szolgáltatások csökkenésének tulajdonítható. Az Egyesült Királyság vonatkozásában a növekedést a szellemi tulajdon használatáért fizetett díjak változása okozta.
Ausztria az import tekintetében is a negyedik legfontosabb partnerünk volt. Az országhoz kapcsolódó behozatali forgalom 6,8 százalékkal nőtt.
Importoldalon a 10 legfontosabb partnerországunk között a legnagyobb növekedés Belgium esetében volt, a vele folytatott kereskedelmünk 1,9-szeresére bővült.
Az első három negyedév
2016 első három negyedévét vizsgálva az export forintértéke 4898, az importé 3256 milliárd forint volt. Az export 7,4, az import 5,1 százalékkal bővült 2015 azonos időszakához képest. A szolgáltatások külkereskedelmének aktívuma 1642 milliárd forint volt, mely 179 milliárd forinttal több, mint 2015 első három negyedévében.
A turizmusból származó bevételek 1227, a kiadások 487 milliárd forintot tettek ki, amely az export 6,7 és az import 21 százalékos növekedését jelenti. A turizmus mellett a szintén jelentős aktívummal rendelkező szállítási szolgáltatások exportja 1254, importja 721 milliárd forint volt, 7,2, illetve 4,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb forgalmú szolgáltatáscsoport, az üzleti szolgáltatások bevétele 1982, kiadása 1904 milliárd forintot tett ki, 11, illetve 2,4 százalékkal többet, mint 2015 első három negyedévében.
