2015 IV. negyedévében a szolgáltatások exportja 1530, importja 1206 milliárd forintot tett ki. A bevételek értéke folyó áron 4,5 százalékkal emelkedett 2014 IV. negyedévéhez képest, a kiadások bővülése 11 százalékos volt – olvasható a KSH összefoglalójában.
A szolgáltatások külkereskedelmének aktívuma 323 milliárd forint volt, mely 51 milliárd forinttal elmaradt 2014 azonos időszakának többletétől. 2015-ben a szolgáltatások exportja 6090, az importja 4303 milliárd forintot tett ki, aktívuma 1787 milliárd forint volt.
Turizmus
2015 IV. negyedévében a turizmusból származó bevétel 343, a kiadás 109 milliárd forint volt, a 2014. IV. negyedévinél 5,6, illetve 7,1 százalékkal nagyobb. A szolgáltatáscsoport aktívuma 234 milliárd forint volt, 11 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban.
2015 IV. negyedévében a külföldiek 11 millió látogatást tettek Magyarországon, 1,3 százalékkal többet, mint 2014 IV. negyedévében. A hazánkba látogató külföldiek kiadásai közül a teljes költés 17 százalékát kitevő, étkezéssel együtt igénybe vett szállások forgalma 15 százalékkal nőtt, míg az étkezés nélkül igénybe vett szállásoké 19 százalékkal csökkent. Az egyéb vásárlások (ajándékok) a kiadások legnagyobb részét, több mint ötödét tették ki. A Magyarországra érkező külföldiek 78 milliárd forintot költöttek ajándékok vásárlására a vizsgált negyedévben, ez 18 százalékos növekedés 2014 IV. negyedévéhez viszonyítva. Az egészségmegőrzésre fordított összegek nagysága jelentősen, 22 százalékkal nőtt. A kiadások között a kisebb súlyt képviselő, kulturális programokhoz kapcsolódó kiadások 9,4 százalékkal emelkedtek. A külföldiek 2014 IV. negyedévéhez képest kevesebbet fordítottak élelmiszer és ital (5,4 százalék), valamint – az árak visszaesése miatt – üzemanyag-vásárlásra (3,5 százalék), továbbá csökkent a vendéglátóhelyi étkezések értéke is (1,3 százalék).
A magyarok a IV. negyedévben 4,0 millió alkalommal utaztak külföldre, 2,4 százalékkal többször, mint 2014 IV. negyedévében. A külföldre látogató magyarok külföldi költéseinek közel tizedét kitevő, étkezéssel együtt igénybe vett szállásokra fordított összeg több mint negyedével nőtt, míg az étkezés nélkül igénybe vett szállásokra fordított összeg negyedével csökkent. A kiadások legnagyobb részét, mintegy harmadát kitevő egyéb vásárlások (például ajándékok) forgalma közel ötödével emelkedett. A külföldre utazó magyarok vendéglátóhelyi étkezésre 6,2, élelmiszer- és italvásárlásra 4,2 százalékkal fordítottak többet, mint egy évvel korábban. A külföldi kiadások között a kisebb súlyt képviselő, kulturális programokhoz kapcsolódó kiadások 13 százalékkal csökkentek.
Szállítási szolgáltatások
A szállítási szolgáltatások exportja 388, importja 231 milliárd forintot tett ki 2015 IV. negyedévében, ez a bevételek 9,8, a kiadások 2,1 százalékos bővülését jelenti 2014 IV. negyedévéhez viszonyítva. A szállítási szolgáltatások aktívuma 157 milliárd forint volt, 30 milliárd forinttal több 2014 azonos időszakához képest. A forgalom jelentős részét (az export 82, az import 78 százalékát) az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az uniós országokkal szembeni szállítási szolgáltatások exportja 12 százalékkal nőtt, míg importja 1,8 százalékkal csökkent 2014. IV. negyedévhez képest.
A szállítási szolgáltatás egyenlegének javulásához a legnagyobb mértékben a légi szállítási szolgáltatások aktívumának növekedése járult hozzá. E szolgáltatáscsoport exportja 2015 IV. negyedévében 17 százalékkal bővült 2014 IV. negyedévéhez hasonlítva, a légi személyszállítási szolgáltatások exportjának 22 százalékos bővülésével összefüggésben. A szolgáltatáscsoporton belül kisebb súlyt képviselő légi áruszállítás exportja 1,1, a szolgáltatáshoz kapcsolódó importja jelentősen, 37 százalékkal bővült.
A szállítási szolgáltatásokon belül jelentős súllyal bír a közúti szállítási szolgáltatások csoportja, ennek bevétele 8,1, kiadása 4,0 százalékkal emelkedett 2014 IV. negyedévéhez viszonyítva. A szolgáltatáscsoporton belül meghatározó a közúti szállítást kiegészítő szolgáltatások (például szállítmányozás, úthasználati díjak, rakománykezelés) exportjának 21 százalékos bővülése. A közúti áruszállítási szolgáltatások exportja kismértékben (0,4 százalékkal) csökkent.
Az egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatásokból (multimodális szállítás, szállítmányozás, raktározás) származó bevétel 4,8, az ehhez kapcsolódó kiadás 18 százalékkal nőtt. A vasúti szállítási szolgáltatások exportja és importja is bővült némileg (1,6, illetve 2,3 százalékkal) 2014 IV. negyedévéhez hasonlítva.
A szállítási szolgáltatások közé sorolt kisebb súlyú szolgáltatások közül a postai és futárszolgálat exportja 38, importja 18 százalékkal bővült. Az időjárási körülményeknek – alacsony vízállás – köszönhetően a belvízi szállítás exportja és importja is jelentősen, 27, illetve 35 százalékkal csökkent 2014. IV. negyedévhez képest. A földgáz és villamos energia importjának csökkenése miatt a csővezetékes szállításhoz és a villamosenergia-átvitelhez kapcsolódó kiadások 27 százalékkal estek vissza. A tengeri szállításhoz kapcsolódó kiadások a légi szállítás preferálása következtében 21 százalékkal mérséklődtek.
Üzleti szolgáltatások
Az üzleti szolgáltatások bevétele 653, kiadása 814 milliárd forintot tett ki 2015 IV. negyedévében, ez az export 2,0, az import 13 százalékos növekedését jelenti 2014 IV. negyedévéhez képest. Az üzleti szolgáltatások passzívuma a IV. negyedévben 161 milliárd forint volt, 84 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A forgalom jelentős részét (az export 65, az import 76 százalékát) az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az uniós országokkal szembeni üzleti szolgáltatások exportja 1,3 százalékkal csökkent, míg importja 18 százalékkal nőtt 2014. IV. negyedévhez képest.
A jelentősebb súlyú szolgáltatáscsoportok közül a számítástechnikai és információs szolgáltatásokból származó bevétel 11 százalékkal nőtt, az ehhez kapcsolódó kiadás jelentősen, 27 százalékkal csökkent. A szellemi tulajdon használatáért kapott díjak összege 9,6, a fizetett díjak összege 4,4 százalékkal emelkedett. A személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások esetében az export közel felére esett vissza, az import hétszeresére nőtt.
A legnagyobb szolgáltatáscsoport, az egyéb üzleti szolgáltatások exportja 6,6 százalékkal emelkedett, importja 5,7 százalékkal mérséklődött. Az európai uniós tagországokat tekintve az egyéb üzleti szolgáltatások exportja 4,7 százalékkal nőtt, importja 5,3 százalékkal csökkent.
Az egyéb üzleti szolgáltatásokon belül az építészeti, mérnöki, tudományos és egyéb műszaki szolgáltatásokból származó bevétel 15 százalékkal nőtt, az ehhez kapcsolódó kiadás 10 százalékkal csökkent. A kutatás-fejlesztési szolgáltatások exportja 9,8 százalékkal emelkedett, importja jelentősen, 28 százalékkal csökkent. Az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások exportja 13 százalékkal nőtt, importja változatlan maradt. A számviteli, könyvelési, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatásokból származó bevétel 7,3, az ehhez köthető kiadás 8,4 százalékkal bővült.
A kisebb súlyt képviselő szolgáltatáscsoportok közül a távközlési szolgáltatások kiadásai ötödével emelkedtek, míg az építési-szerelési szolgáltatások kiadásai ugyanilyen mértékben csökkentek.
A legfontosabb partnerországok
Az export tekintetében 2015 IV. negyedévében hazánk legfontosabb partnere Németország volt, az összbevétel 21 százaléka a vele folytatott külkereskedelemből származott. A Németországba irányuló export 2015 IV. negyedévében 15 százalékkal bővült, melyhez jelentősen hozzájárult a közúti áruszállítás és a számítástechnikai szolgáltatások növekedése. Az audiovizuális szolgáltatások bevételei azonban jelentősen, közel tizedére csökkentek az országgal szemben.
A második legfontosabb exportpartnerünk az Egyesült Államok, a harmadik az Egyesült Királyság volt, a bevételek 9,1, illetve 8,8 százaléka származott tőlük. Az Egyesült Államoknak nyújtott szolgáltatások 2014 IV. negyedévéhez képest 8,0 százalékkal bővültek. A növekedéshez a szellemi tulajdon használatáért kapott díjak, az egyéb üzleti szolgáltatások, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatások értékének emelkedése, illetve a dollár forinttal szembeni erősödése is hozzájárult. A személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások kivitele azonban jelentősen csökkent. Az Egyesült Királyság esetében a légi személyszállítási szolgáltatásból származó bevétel jelentősen nőtt, az audiovizuális szolgáltatások bevétele ugyanakkor visszaesett. Az Egyesült Királyságba irányuló export összességében alig változott 2014. IV. negyedévhez képest.
Exportoldalon a 10 legfontosabb partnerországunk közül a legnagyobb növekedés Lengyelország, a legnagyobb csökkenés Svájc esetében volt, a velük folytatott kereskedelmünk 18 százalékkal bővült, illetve 6,7 százalékkal csökkent.
Az import tekintetében 2015 IV. negyedévében hazánk legfontosabb partnere az Egyesült Királyság volt, az összkiadás 19 százaléka a vele folytatott külkereskedelemből származott. A 10 legfontosabb partnerországunk között az Egyesült Királyságból történt behozatal nőtt a legnagyobb mértékben, közel háromszorosára. A növekedéshez a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások emelkedése, valamint az angol font forinttal szembeni erősödése is hozzájárult.
Második legfontosabb partnerünk Németország volt, a teljes forgalomból való részesedése alig maradt el az első helyezettől. Hazánk harmadik legfontosabb partnere az Egyesült Államok volt, 11 százalékos részesedéssel. Ezen országokhoz kapcsolódó behozatali forgalom 6,9 százalékkal csökkent, illetve 10 százalékkal bővült. Németország esetében a mérséklődést a kutatásfejlesztési szolgáltatások és a közúti szállítási szolgáltatások importjában tapasztalt csökkenés okozta. Az Egyesült Államok vonatkozásában a növekedés a szellemi tulajdon használatáért fizetett díjak és a szállítási szolgáltatások igénybevételében bekövetkezett emelkedésnek köszönhető.
Importoldalon a 10 legfontosabb partnerországunk között a legnagyobb csökkenés Írország esetében volt, a vele folytatott kereskedelmünk közel a felére esett vissza.
Ausztria mindkét forgalmi irányban a negyedik legfontosabb partnerünk volt, a teljes forgalomból való részesedése az export tekintetében nem sokkal maradt el a rangsorban harmadik helyezettől. Az Ausztriával folytatott szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmunkból származó bevétel nem változott, míg a kiadás 6,6 százalékkal bővült 2014 IV. negyedévéhez hasonlítva.
2015
2015-ben az export forintértéke 6090, az importé 4303 milliárd forint volt. Az export az előző évhez képest 5,6, az import 5,8 százalékkal bővült. A turizmusból származó bevételek 1493, a kiadások 512 milliárd forintot tettek ki, amely az export 9,3, az import 8,2 százalékos növekedését jelenti. A turizmushoz hasonlóan szintén jelentős aktívummal rendelkező szállítási szolgáltatások esetében az export 1558, az import pedig 920 milliárd forint volt, 8,0, illetve 4,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb forgalmú szolgáltatáscsoport, az üzleti szolgáltatások bevétele 2438, kiadása 2674 milliárd forintot tett ki, 4,3, illetve 5,5 százalékkal többet, mint 2014-ben.
