A munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei szerint is a bérek jelentős emelésére van szükség ahhoz, hogy fékezni lehessen a szakemberek elvándorlását. A vállalkozások azonban erre kizárólag saját erőből nem képesek, a kormánynak is segíteni kell, például a foglalkoztatást sújtó közterhek mérséklésével.

A Liga Szakszervezetek többéves bérfelzárkóztatási programot dolgoz ki, a tervek szerint a társkonföderációkkal közösen – mondta a Liga új elnöke a konföderáció jövőjéről tartott sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint. Doszpolyné Mészáros Melinda kiemelte: azt szeretnék, ha a minimálbér a 8 órás teljes foglalkoztatás esetén elérné a létminimum szintjét. Ennek érdekében a szakszervezet erősíteni akarja kapcsolatait a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel.

A szakszervezet várhatóan a jövő hét elején kezdi meg a tárgyalásokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkaadói oldalának képviselőivel, ahol többek között egyeztetnek majd a bérviszonyokról és az egyes területeket érintő létszámgondokról – mondta. Hozzátette, a Liga folytatni kívánja a tárgyalásokat a VKF keretein belül a munka törvénykönyvének átdolgozásáról, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj rendszerének rendezéséről és a sztrájktörvényről.

Hozzátette, nagy hangsúlyt helyeznek majd azokra az ágazati problémákra amelyek például az egészségügyben és szociális ellátásban foglalkoztatottakat érinti, illetve a köznevelésben, közoktatásban tapasztalható szakmapolitikai, létszámbeli és bérproblémák kezelésre. Ezen túlmenően foglalkoznak a vízügyi ágazatban kialakult foglalkoztatási anomáliákkal és a közlekedési ágazat bérviszonyaival – fogalmazott.

Elkerülhetetlennek tartja a reálbérek emelését a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a napokban megrendezett GÉMOSZ-MGYOSZ Gazdaságpolitikai Fórumon arról beszélt, hogy Magyarországon ma már a legtöbb ágazatban a munkaerő hiánya okozza a legnagyobb gondot: a kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett jelentős mértékben nőtt a munkavállalók elvándorlása, mely az elmúlt két évben erősödött fel igazán. A jelenség egyik fő oka a jelentős bérszakadék Magyarország és az Európai Unió más tagállamai között.

Rolek Ferenc szerint ezért hosszútávon a hazai reálbérek emelkedése elkerülhetetlen, melynek sok vállalkozásnál azonban a jövedelemteremtő képessége szab gátat. Véleménye szerint a bérszakadékot nem lehet generálisan átugrani, és nincs szükség jogszabályi beavatkozásokra: az egyes vállalkozásoknak önállóan, saját lehetőségeikhez, illetve egyéni munkaerőigényeikhez igazodva kell megvalósítaniuk a béremelést – idézte az MGYOSZ közleménye az alelnököt.

A legnagyobb hazai munkaadói szervezet alelnöke szerint a munkáltatói járadék csökkentése is elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozások a szükséges mértékben tudjanak bért emelni. Emellett szükséges a belső és célzottan a külső munkaerőforrások mozgósítása és az általános iskolától a szakképzésig bezárólag úgy kell átalakítani hazánk oktatási rendszerét, hogy valódi, piacképes tudással rendelkező munkavállalókat képezzünk.