A kormány célja, hogy az évtized második felében ismét a folyamatos növekedésé legyen a főszerep, 2030-ra pedig a gazdasági fejlettség az uniós átlag 90 százalékát érje el. A 2030-ig tartó időszakra a KKV Stratégia komplex szemléletével mind a külső körülmények megfelelővé tételére, mind pedig a belső lehetőségek kiaknázására kínál megoldásokat a magyar KKV-k számára.

Ennek érdekében a kormány felülvizsgálta és elfogadta a „a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030” című stratégiai dokumentumot és meghatározta a vállalkozások érdekében a következő két évben elvégzendő kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedéseket. A kormány célja, hogy a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítésén keresztül a teljes KKV-szektor számára biztosítsa a működéshez szükséges kiszámítható kereteket.

A Magyarországon működő közel 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. A KKV-k adják a magyar gazdaság gerincét és tartópillérét, foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, ezáltal számos család egzisztenciáját biztosítják. A magyar KKV-szektor stabilitása kulcsfontosságú tényező a magyar gazdaság újraindításához, a gazdasági növekedés helyreállításához. A most felülvizsgált és elfogadott stratégia a gazdasági növekedés célját szem előtt tartva a vállalkozásfejlesztés eszközeivel kínál megoldásokat a lehetőségek hatékony kiaknázására, valamint válaszokat ad az új gazdasági kihívásokra a vállalkozásoknak. A stratégia egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését.

A beruházás és exportvezérelt gazdaságpolitika eredményeképpen a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) magyarországi állománya jó alapot ad ahhoz, hogy megfelelő lépésekkel a magyar vállalatok minél feljebb kerüljenek a termelési, beszállítói láncokban, és minél nagyobb hozzáadott értékkel, saját lábaikon is magabiztosan az exportpiacra tudjanak lépni. Mindemellett szükségletként jelenik meg a digitális technológiák vállalati integrációja és az alkalmazottak digitális készségfejlesztése, hogy versenyképességüket megőrizve a mai gyorsan változó világ elvárásainak minél inkább megfeleljenek.

A stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez pedig önálló, pillérspecifikus célokat rendelt, melyek az alábbi témákra fókuszálnak:

  • Technológiaváltás, digitalizáció, zöld átállás és ESG megfelelés, nemzetköziesedés, foglalkoztatás
  • Vállalkozóbarát adózás és üzleti környezet, beleértve az adminisztráció csökkentést és a megfizethető energia biztosítását
  • Megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása a kkv-k részére, a pénzügyi tudatosság fejlesztése
  • A gazdaság kitörési pontjai, kiemelt ágazatok fejlesztése, az innovációs potenciál kiaknázása
  • A vállalkozói kultúra és kompetenciák erősítése, speciális vállalkozói célcsoportok támogatása, generációváltás.

Az egyes pillérek keretében a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazása jelentősen gyorsíthatja az eredmények elérését, és a célzott intézkedésekkel biztosítható, hogy a hazai és EU-s fejlesztési források multiplikátor hatása még erőteljesebben érvényesül. A magyar vállalatok sikerét a képzett munkaerő mellett az energia, a logisztika és a technológia minősége is befolyásolja.

Akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár csak a változó körülmények közötti talpon maradás, a szintlépéshez és kibontakozáshoz a megfelelő környezet mellett szükséges a megfelelő hozzáállás is: belső igény a fejlődésre, nyitottság az új módszerek és technológiák, különösen a zöld átállás és a digitális transzformáció irányába. Ezen kettős transzformáció nélkül ugyanis nincs versenyképesség és nincs felzárkózás sem. Ezen célokat szolgálja a most elfogadott KKV Stratégia.

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)