Az adatvédelmi jog, így a GDPR is fokozott védelemben részesíti az úgynevezett különleges adatokat – hívja fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi Iroda.
Lépések a GDPR felé I. – Alapok a HR szakember számára
„Szükségesnek érezzük, hogy a GDPR szabályait a munkahelyi adatkezelés szempontjából is elemezzük, ezért cikksorozatunkban a HR-szakemberek számára lényeges pontokat emeljük ki.”
Lépések a GDPR felé II. – Adatkezelési elvek HR szakemberek számára
„Milyen adatkezelési elveknek kell megfelelni a GDPR szerint, amelyek nélkülözhetetlenek a HR tevékenységek körében is?”
Lépések a GDPR felé III. – Milyen jogalapon kezelhetünk HR adatokat?
A GDPR rendelet összesen hat jogalapot határoz meg az adatkezeléssel összefüggésben.
Lépések a GDPR felé IV. – Hogyan fogjunk hozzá?
Az adatvédelemnek minden folyamatot át kell fognia, és minden munkatársnak tisztában kell lennie azzal, hogy az adatvédelmi szempontoknak való megfelelés kulcsfontosságú.
Lépések a GDPR felé V. – Hogyan vizsgáljuk felül a bérszámfejtői szerződéseket?
A GDPR pontosan meghatározza, hogy adatkezelési szempontból milyen tartalmú szerződést kössön egymással az adatkezelő (például egy munkáltató) és az adatfeldolgozó (például a bérszámfejtést megbízottként végző könyvelőiroda vagy ilyen tevékenységre szakosodott cég).
Ilyen különleges adat például a szakszervezeti tagságra vonatkozó adat, az egészségügyi adat vagy éppen a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adat, pl. az arckép – gondoljunk csak a fényképes munkahelyi belépőkártyákra!
Különleges adatnak minősül még a faji vagy etnikai származásra, a politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre utaló személyes adatok, valamint a természetes személy szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adat is – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogja GDPR-mellékletének friss bejegyzésében.
A GDPR alapvetően tiltja ezen különleges adatok kezelését; csak meghatározott korlátok között van erre lehetőség.
Lehetséges a különleges adat kezelése például, ha ahhoz az érintett (például a munkavállaló) kifejezetten hozzájárulását adja. Azonban azt is le kell szögeznünk, hogy a foglalkoztatás területén az adatvédelmi joggyakorlat nem igazán fogadja el a hozzájárulást, mint adatkezelési joglapot, hiszen nem egyenrangú felekről beszélünk a munkaviszony során (munkáltató és munkavállaló).
Lehetséges a különleges adat kezelése akkor is, ha az adatkezelés az adatkezelőnek vagy az érintettnek a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében szükséges, ha az érintett alapvető jogait és érdekeit védő megfelelő garanciákról is rendelkező jogszabály, illetve kollektív szerződés ezt lehetővé teszi. Például jogszabály alapján a munkáltató a munkabérből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni (ezáltal a munkáltató kezeli azon adatot, hogy a munkavállaló mely szakszervezet tagja).
Nagyon fontos a HR szakemberek számára, hogy jogszerű a különleges – például az egészségügyi – adatok kezelése, ha munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése érdekében szükséges, jogszabály vagy egészségügyi szakemberrel kötött szerződés alapján. Tipikusan ide sorolható a munkaköri egészségügyi alkalmasság felmérése, illetve azon adat, hogy a munkavállaló munkakörére alkalmas-e vagy sem. Hangsúlyozni kell, hogy a foglalkoztatással összefüggő személyes adatokat csak akkor lehet kezelni, ha ezen adatok kezelése olyan szakember által vagy olyan szakember felelőssége mellett történik, aki jogszabályban meghatározott szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alatt áll – ilyen a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálat orvosa (üzemorvos).
Ha az adatkezelés valamely politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége keretében történik, szintén lehetséges a különleges adat kezelése. Így például ha egy egyházi oktatási intézménynél csak az adott egyház hívei dolgozhatnak, akkor ezen személyes (különleges) adat kezelhető, azzal a feltétellel, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé a szervezeten kívüli személyek számára.
