A Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Programjának keretében megjelent „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” című (EFOP-3.1.5-16) felhívás.
A felhívás komplex és célzott intézményfejlesztő programokat támogat a végzettség nélküli iskolaelhagyással veszélyeztetett, illetve szegregáltan oktató és az országos kompetenciaméréseken alulteljesítő köznevelési intézményekben.
A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 10 milliárd forint, a forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Támogatási kérelmet az Oktatási Hivatal nyújthat be.
„Helyzetelemzés”
Magyarországon sok fiatal a tankötelezettségi kor vége előtt kimarad az általános iskolából, vagy a középfokú oktatásból. Ennek az egyik súlyos következménye az lesz, hogy szakképzettség nélkül a munkaerő-piaci beilleszkedésük, foglalkoztatásuk gyakorlatilag szinte lehetetlenné válik.
Hazánkban a 2008–2010 közötti javulást követően 2010 óta trendszerű emelkedést tapasztalható: a korai iskolaelhagyók aránya a 18–24 éves korosztályban 2013-ban 11,8 százalék, majd 2014-ben 11,4 százalék, 2015. ideiglenes adatai szerint 11,6 százalék volt. Ugyanez a mutató az Európai Unió átlagában 2003-tól folyamatosan csökken, 2015-ben 10,9 százalék volt.
Összefüggés mutatható ki az iskolai lemorzsolódás, valamint a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztettség és a szegénység között. A vizsgálatok megállapításai szerint a lemorzsolódó tanulók az átlagnál gyakrabban a szociális szempontból hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, illetve korábban már iskolai kudarcot átélt tanulók közül kerülnek ki. Az iskolai tényezők szerepe sem elhanyagolható, egyes szakirodalmak és becslések szerint az iskola hatása a lemorzsolódást 20 százalékban magyarázza.
Az oktatási rendszer jellege szintén befolyásolja a lemorzsolódás mértékét. A szegregáció és a végzettség nélküli iskolaelhagyás közötti kapcsolatra vonatkozóan célzott vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre. A vizsgálat eredményei megállapították, hogy azok között a roma és nem roma tanulók között, akik az általános iskolában osztálytársai voltak egymásnak, a 8. évfolyamon mért eredmények nem különböztek egymástól; 16 százalékkal kisebb a lemorzsolódási esély, mint a szegregált osztályokból kikerülő diákok esetében. Mindez azt jelzi, hogy egy szegregáltan oktatott tanuló nagyobb eséllyel lehet végzettség nélküli iskolaelhagyó, mint egy nem szegregáltan oktatott tanuló. A szegregációt rendszerszerűen alacsony színvonalú oktatás kíséri, a magas színvonalú oktatás pedig éppen a leghátrányosabb helyzetű tanulók teljesítményét képes a leginkább előmozdítani, amely a szegregált oktatásban nem érvényesül – olvasható a felhívásban.
