Bejelentette távozási szándékát David Cameron brit miniszterelnök, aki az Egyesült Királyság uniós tagságának fenntartása mellett kampányolt. Európai politikusok szerint alapvető változásokra lehet számítani.
Hivatalosan is bejelentették, hogy a kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott népszavazást. Jenny Watson, a brit választási bizottság elnöke a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson 33,6 millióan vettek részt. A kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak.
Philip Hammond brit külügyminiszter a végeredmény hivatalos bejelentése után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.
Lemond David Cameron
Bejelentette távozási szándékát pénteken David Cameron brit miniszterelnök, miután az EU-tagságról tartott népszavazáson a kilépést pártoló tábor győzött. Cameron közölte: szeretné, ha a kormányzó Konzervatív Párt októberi konferenciáján már más lenne a kormányfő.
Donald Tusk: ami nem öl meg, az erősebbé tesz
Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett – hangsúlyozta péntek reggel Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, miután telefonon beszélt a tagállamok, illetve az uniós intézmények vezetőivel. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk elmondta, az európai uniós állam-, illetve kormányfők jövő heti csúcstalálkozójának alkalmából sort fognak keríteni a bennmaradó „huszonhetek” informális tanácskozására is.
A tanács elnöke javasolta, hogy az uniós vezetők kezdjenek el gondolkodni a kontinens jövőjéről. Tusk szerint az uniós tagságról kiírt brit népszavazás végeredménye beláthatatlan politikai következményekkel jár. Mint mondta, ez drámai pillanat, különösen Nagy-Britannia számára. Leszögezte, hogy bár más eredményre számítottak, az Európai Unió felkészült erre a „negatív forgatókönyvre” is.
Az Európai Tanács elnöke biztosított afelől, hogy nem alakul ki jogi vákuum addig sem, amíg hivatalosan le nem zárul Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. Mint mondta, a kiválási tárgyalások végéig nem szűnnek meg a szerződéses kötelezettségek a szigetországra vonatkozóan. „Ami nem öl meg, az erősebbé tesz” – hangoztatta végezetül Tusk, aki szerint az utóbbiak voltak az unió fennállásának legnehezebb évei.
Martin Schulz: nehéz lesz Nagy-Britannia nélkül
Várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között – jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke. „Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. Úgy gondolom, a ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz” – közölte Schulz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjúban. Az uniós parlament német elnöke elmondta, arra számít, hogy a kiválási tárgyalások hamarosan meg fognak kezdődni a felek között. Martin Schulz kitért a font árfolyamának meredek zuhanására is, és megjegyezte, nem szeretné, hogy az euró is hasonló gyengülést szenvedjen el.
Az Európai Parlament elnöke arról is beszámolt, hogy reggel telefonon beszélt Francois Hollande francia elnökkel és hamarosan Angela Merkel német kancellárral is beszélni fog arról, hogy miként lehet megelőzni az unión végigsöprő „láncreakciót”. Hozzátette, az Európai Uniónak nehéz lesz Nagy-Britannia nélkül boldogulnia, de a britek távozásával is biztosan sikerülni fog leküzdeni a kihívásokat. Mint mondta, az uniós vezetőknek „ésszerűen” végig kell gondolniuk, hogy milyen lépések következzenek, meg kell róla győződniük, hogy minden téren elvégzik a szükséges reformokat.
Manfred Weber: okosabb Európa kell
Sajnáljuk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a brit szavazók döntését, amely mindazonáltal jelentős károkat fog okozni a briteknek és az uniónak is – hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának vezetője péntek reggel, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazáson. „A kiválási tárgyalásokat két éven belül le kell zárni, Nagy-Britanniának nem lehet része különleges bánásmódban. A távozás távozást jelent” – emelte ki Twitter-üzenetében a német politikus.
„Jobb és okosabb Európát szeretnénk” – közölte Manfred Weber, aki szerint kulcsfontosságú feladat lesz, hogy közelebb hozzák a lakossághoz az Európai Uniót és felvegyék a küzdelmet a nacionalizmus és a populizmus ellen. Mint írta, ez a referendum nem Európáról, hanem Nagy-Britanniáról szólt, más tagállamokban határozott többségben vannak az európai projekt támogatói. „Az erős Európa életbiztosítás a tagországok mindegyike számára” – fogalmazott.
Gianni Pittella: valóra vált a rémálom
Sajnálatát fejezte ki a népszavazás eredménye miatt Gianni Pittella, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője is, mondván, hogy a „rémálom-forgatókönyv” vált valóra. Az olasz politikus történelmi hibának nevezte a történteket, amelyekért szerinte David Cameron britminiszterelnök a felelős. Pittella mindemellett leszögezte, itt az ideje, hogy az uniópárti erők új lendületet adjanak az integrációs folyamatnak.
Beatrix von Storch: Martin Schulz mondjon le!
Ugyancsak péntek reggel Beatrix von Storch, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakció képviselője lemondásra szólította fel Martin Schulzot, az Európai Parlament és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. „Június 23-a történelmi nap. Megkérdezték az embereket, és ők döntöttek. Az Európai Unió kudarcot vallott politikai unióként. Junckernek és Schulznak választ kell adnia, le kell mondaniuk” – írta közleményében a képviselő.
Orbán Viktor: hiszünk egy erős Európában
Orbán Viktor miniszterelnök azt tartja a brit népszavazás legnagyobb tanulságának, hogy Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: elemezni kell, hogy milyen ügyek voltak meghatározóak a brit EU-tagság vitájában. Úgy látja, a döntő erejű kérdés a bevándorlás volt. A britek keresték arra a kérdésre a választ, hogyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak, hogyan tudják továbbra is saját kezükben tartani az életüket, „hogyan tudják megtartani a szigetüket” – fogalmazott, hozzátéve: úgy tűnik, abritek nem voltak elégedettek azzal a politikával és védelemmel, amit ebben a helyzetben az Európai Unió nyújt. Tiszteletben kell tartani a britek döntését, mert minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy a saját sorsáról ő maga döntsön – hangoztatta.
A miniszterelnök azt is mondta: Magyarország azért tagja az uniónak, mert „hiszünk egy erős Európában”. De „Európa csak akkor erős, ha az olyan nagy jelentőségű kérdésekre, mint a bevándorlás, olyan válaszokat tud adni, amelyek nem meggyengítik önmagát, hanem megerősítik. Ezeket a válaszokat az EU nem adta meg, sőt ellenkező válaszokat adott” – fogalmazott. Orbán Viktor közölte, hogy az EU miniszterelnökei folyamatosan egyeztetni fognak a kialakult helyzetről, a V4-es vezetők pedig – telefonon – külön körben is tárgyalnak majd. Megjegyezte, most egy hosszabb jogi folyamat következik, de erről egyelőre nem érdemes nyilatkozni. Az a megoldás tűnik kézenfekvőnek – fűzte hozzá -, hogy Nagy-Britannia a tagságról szóló szerződés helyett megállapodást köt az EU-val, és abban rendezi a felmerülő kérdéseket.
Sebastian Kurz: földrengésszerű a döntés
Amennyiben az egyik legnagyobb uniós tagállam kilép az Európai Unióból (EU), „kő kövön nem maradhat”, a britek döntése földrengésszerű – adott hangot megdöbbenésének és meglepettségének Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az osztrák közszolgálati Ö1 rádióban pénteken. Ugyanakkor kijelentette: az unió túlélheti mindezt. Sok változtatásra van szükség, mindezt pedig gyorsan és átfogó jelleggel kell véghezvinni – mondta a miniszter, és hangsúlyozta, hogy az EU megreformálásán „hideg fejjel” kell dolgozni.
Meglátása szerint sokan úgy vélik, hogy az unió a nagy és döntő témákban, mint a migráció és a menekülthullám, nem tud cselekedni. Kurz szerint meg kell oldani az unió a központi problémáját, a bevándorlás kérdését, és párbeszédet kell folytatni az intézményi feladatokról is. Kurz arra is kitért, hogy amennyiben minden úgy folytatódik, mint eddig, nem zárható ki, hogy a brit népszavazás eredménye dominóhatást indíthat el. Az unió megváltoztatásán kell dolgozni, hogy hasonló szavazás ne ismétlődhessen meg egy másik tagországban – ismételte meg a tárcavezető.
Bohuslav Sobotka: súlyos és megfellebbezhetetlen döntés
„Nagy-Britannia más útra lépett, mint az európai integráció. Ez súlyos és megfellebbezhetetlen döntés. A briteknek kisebb befolyásuk lesz az európai történésekre, és országuk is gyengébb, kevésbé fontos lesz, mint eddig” – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva.
A cseh kormányfőnek meggyőződése, hogy az EU-nak meg kellene változnia. „Nem azért, mert Nagy-Britannia kilépett, hanem azért, mert az európai projektnek a lakosság sokkal nagyobb támogatására van szüksége. Európának akcióképesebbnek, rugalmasabbnak, kevésbé bürokratikusnak és sokkal érzékenyebbnek kell lennie a sokszínűségre” – szögezte le Bohuslav Sobotka.
Robert Fico: nem tragédia
Tiszteletben kell tartani és nem kell kommentálni a brit népszavazás eredményét, amely nem tragédia, hanem olyan valóság, amelyre a többi uniós országnak gyorsan reagálnia kell – jelentette ki Robert Fico. A szlovák miniszterelnök leszögezte: óriási hiba lenne, ha az Európai Unió „maradó” 27 tagállamának a népszavazásra adott reakciója olyan lenne, mint az EU eddigi politikája. Kifejtette: az EU lakosságának óriási része elutasítja az unió migrációs politikáját, és nagy az elégedetlenség az EU gazdaságpolitikájával is. „Ezért csak rajtunk, az unió többi tagországán áll, találunk-e elég erőt annak kimondásához, hogy az EU politikájának alapvető változásokon kell átmennie” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Aleksander Kwasniewski: ez Nagy-Britannia végét jelenti
A Brexit „Nagy-Britannia végét jelenti, az EU számára pedig nagy változást hoz” – értékelte a TVN24 hírtelevíziónak nyilatkozva Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő. A brit távozás szerinte „többéves sokkot” okozhat Európában, mely „a nacionalisták és a populisták szerepének erősödésével jár”. Lengyelországnak ebben a helyzetben erősítenie kell az EU-n belüli kapcsolatait, nem lenne jó, ha „alternatív csoportosulásokra, például a visegrádi országcsoportra helyezne nagy hangsúlyt” – vélte Kwasniewski, elutasítva egyúttal az EU föderalizációjára irányuló törekvéseket.
