Felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról a magyar államadósság osztályzatának kilátását a Standard & Poor’s (S&P). A hitelminősítő idén 3,5, a következő években már csak 2,5 százalék körüli gazdasági növekedést vár Magyarországon.
A nemzetközi hitelminősítő indoklása szerint egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a magyar bankszektor nem teljesítő kinnlevőségeinek csökkenő rátája, valamint a banki hitelezés fenntartható élénkülése javítja a magyar monetáris politika transzmissziós funkcióját. Az S&P a kilátás javításával egyidejűleg megerősítette Magyarország befektetési ajánlású, „BBB mínusz/A-3” szintű hosszú és rövid távú államadós-besorolását. (Ez a befektetésre ajánlott kategóriák közül a legalsó.)
Magyarország tavaly mindhárom piacvezető nemzetközi hitelminősítőnél visszanyerte a befektetésre ajánlott osztályzatot. A Fitch Ratings tavaly májusban, a Standard & Poor’s szeptemberben, a Moody’s Investors Service novemberben emelte vissza a befektetési kategóriába a magyar államadós-besorolást, és azóta azonos, „BBB mínusz/Baa3” osztályzattal tartják nyilván Magyarország hosszú lejáratú államadósságát. A Fitch és Moody’s a magyar adósbesorolásra továbbra is stabil kilátást tart érvényben – ez azt jelenti, hogy egyelőre nem terveznek változtatni a jelenlegi besoroláson.
A Standard & Poor’s a magyar államadós-osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország tavaly szeptemberi visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Ez valamelyest szokatlan eljárás volt a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban.
A kilátás péntek éjjel bejelentett pozitívra javításának indoklásában az S&P viszont kiemelte: a lépést mindenekelőtt az a várakozása támasztja alá, hogy a magyar reálgazdasági és külső mérőszámok javulása elősegítheti a pénzügyi szektorban zajló javulási folyamat folytatódását. A cég szerint mód nyílhat a magyar szuverén besorolás felminősítésére, ha e javulás tartósnak bizonyul.
Az S&P közölte: ötévi „hitel nélküli” gazdasági növekedési időszak után arra számít, hogy újraindul a hitelkihelyezés növekedése a magyar gazdaságban, de ezzel egyidejűleg 10 százalék körüli – a történelmi visszatekintésben mért csúcsoknál sokkal alacsonyabb – szinten stabilizálódik a nem teljesítő követelésállomány rátája. A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a magyar bankszektor tavaly – részben a banki különadók fokozatos csökkentése miatt – ismét nyereségessé vált.
A magyar bankszektor kinnlevőségi mutatóinak javulására más nagy hitelminősítők és londoni pénzintézetek is felhívták a figyelmet. A Moody’s már tavaly stabilról pozitívra javította a magyar bankrendszer egészének kilátását, és ehhez fűzött indoklásában szintén a nem teljesítő kinnlevőségek arányának szektorszintű csökkenését emelte ki.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben összeállított térségi szektorelemzése szerint a tavalyi év második felére éves összevetésben 8,2 százalékkal 52,6 milliárd euróra csökkent a közép- és kelet-európai bankrendszerek rossz kinnlevőségeinek összege, és Magyarországon a legalacsonyabbak között volt e problémás követelésállomány a térségen belül.
A magyar szuverén adósbesorolás kilátásának javításához fűzött pénteki londoni elemzésében az S&P kiemelte: a magyar hazai össztermék (GDP) növekedése 2009 és 2014 között az EU-folyósításoktól és a nettó exporttól kapta a fő lendületet, mivel a bankszektor ebben az időszakban a GDP 20 százalékánál nagyobb arányú nettó külső adósságot épített le, és eközben szűkült a hitelkínálat, a kormány pedig a költségvetési feszültségekre reagálva több évig tartó prociklikus államháztartási szigorítást hajtott végre.
Azóta a hazai bizalom lassan helyreállt, fokozatosan javultak a finanszírozási kondíciók, és tavaly – tíz év után – a reálfogyasztás ismét elérte a globális pénzügyi válság előtti szintet. Mindezek alapján az S&P az idei év egészében 3,5 százalékhoz közelítő reálnövekedésre számít Magyarországon, de hangsúlyozza, hogy az erőteljes első negyedévi teljesítmény növelte az ennél gyorsabb idei és jövő évi növekedés valószínűségét. A hitelminősítő véleménye szerint ugyanakkor a szerkezeti növekedési kihívások – köztük a rossz demográfiai folyamatok – a 2018-2020 közötti időszakban már inkább 2,5 százaléktól valamelyest elmaradó éves átlagos növekedéseket tesznek majd lehetővé.
A hitelminősítő megítélése szerint az Orbán-kormány egyes nem konvencionális szakpolitikai intézkedései – a kedvező külső környezettel együtt – fontos tényezői voltak a külső sérülékenység csökkentésének és a makrogazdasági stabilitás megteremtésének. Az S&P közölte: elismeri a kormány ambiciózus reformprogramját is, amely a versenyképesség és a termelékenység javítását célozza.
A cég elemzői mindemellett úgy vélekednek, hogy a 2010-es évek eleje óta végrehajtott egyes intézményi változtatások gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, az EU által Magyarországgal szemben elindított kötelezettségszegési eljárások pedig azzal a kockázattal járnak, hogy destabilizálódhatnak az unió és Magyarország kapcsolatai. A cég vélekedése szerint ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat.
Az S&P ugyanakkor „elhanyagolhatónak” minősítette a költségvetési elcsúszás kockázatát, és azzal számol, hogy az éves átlagos államháztartási hiány a 2017-2020-as időszakban a hazai össztermék 2,3 százaléka lesz. A hitelminősítő előrejelzése szerint a likvid eszközöktől megszűrt államadóság-ráta 2020-ig fokozatosan a GDP-érték 66 százalékára csökken a tavaly mért 70,4 százalékról. (MTI)
