Több mint 2,5 millió romániai munkavállaló nettó 1000 lejnél is kevesebbet keres havonta, további egymillió alkalmazott pedig 1000 és 1500 lej közötti összeget vihet haza.
1,9 millió teljes munkaidős és 650 ezer részmunkaidőben dolgozó alkalmazott fizetése bruttó 1400 lej vagy ennél kisebb, ez azt jelenti, hogy az illetékek és különféle hozzájárulások levonása után legfeljebb 1000 lej fizetést kapnak kézhez – derült ki a munkaügyi minisztérium hivatalos adataiból.
Közülük 1,45 millió munkavállalónak havonta alig nettó 750 lejes fizetésből kell kijönnie. Az összeállítás arra is rámutat: országos szinten 1,3 millió alkalmazott keres havonta nettó 1400 és 2800 lej közötti összeget. További 360 ezer munkavállaló 2800–4200 lejt vihet haza, 189 ezren 4200 és 7000 lej közötti összeget kapnak kézhez, míg nettó havi 7000 lej fölötti bért mintegy 100 ezren kapnak.
Az adatok csak a hivatalosan bejelentett munkavállalók adatait tartalmazzák, akiknek bére után jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek. A Pénzügyi Tanács szerint viszont Romániában legalább 1,5 millióan dolgoznak feketén, sőt a hivatalos statisztikában szereplők közül is számos alkalmazott többet keres a valóságban, mint amekkora összeg a papíron szerepel – írja a kronika.ro.
A hírportál szerint az éves statisztikákból jól kitűnik, hogy noha a kormány évente kétszer is emeli a minimálbért – a 2014-es bruttó 800 lejhez képest jelenleg 1250 lej a legkisebb garantált fizetés –, egyre több munkavállaló bére súrolja az alsó határt, mivel országos szinten a béralap nem igazán bővült.
A munkaerőpiac fejlődését ugyanakkor az is gátolja, hogy Romániában tetemes illetékeket, hozzájárulásokat kell befizetniük az alkalmazottak után a munkaadóknak: a Profit.ro portál szerint az ilyen költségek a nettó bér 75–80 százalékát is elérik. Így noha az európai uniós tagállamok közül – Bulgária után – Romániában a legszerényebbek a fizetések, mégis itt szedik be a legtöbb adót a bérek után.
Mindez egyenes következménye annak többek között, hogy a nyugdíjasok száma immár meghaladja a hivatalos munkavállalókét, és ugyan a nyugdíjpénztárhoz való hozzájárulás ugyancsak magas, az ebből származó összeg csak a nyugdíjasoknak járó összeg 70 százalékát fedezi.
Szakértők szerint a nyugdíjasok száma a következő években csak növekedni fog, eddig pedig egyetlen kormány sem dolgozott ki hatékony megoldást az ezzel járó kiadások hosszú távú fedezésére.
