Újra kell indítani az állami infrastrukturális beruházásokat és a lakásépítéseket, a vállalati szektorban pedig gyárfejlesztésekre van szükség, ezek jelenthetnek majd piacot 2025-2026-ban az építőiparnak – mondta az építési és közlekedési miniszter.
Lázár János az Új világ küszöbén című Országos Építőipari Konferencián közölte, az Építési és Közlekedési Minisztérium célkitűzése, hogy az állami beruházásokat magyar vállalkozások valósítsák meg, ezért hozták létre az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt.
Ennek érdekében az építésgazdaság területén patrióta politikára van szükség, ami védi a nemzeti érdeket, de a minőséget és a hatékonyságot is fontosnak tartja. Ezért – a korábbi sajtótájékoztatóhoz hasonlóan – hangsúlyozta, hogy külföldi építőipari és a külföldi építőanyag-gyártó kapacitásnak nem sok helye van az országban, az a legjobb, ha „ezt a területet visszafoglaljuk”.
A miniszter egyúttal a konferencián megköszönte a 150 ezer építőipari vállalkozásnak az együttműködést az elmúlt 13 évben.
Felidézte, hogy Magyarország GDP-je a 2010-ben mért 27 ezermilliárd forintról, 2023-ra 66 ezer milliárd forintra emelkedett. Ezen felül szintén 2010-hez képest 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma. Magyarország átlagos fejlettségi szintje pedig elérte és meghaladta az Európai Unió fejlettségi színvonalának 80 százalékát.
Lázár János úgy ítélte meg, hogy mindebben nagyon komoly szerepe volt az építési vállalkozásoknak, amelyek hozzájárultak a gazdaság élénkítéséhez. Hiszen az elmúlt 12 évben csak a magyar állam mint megrendelő – amely a megrendelői piac 30-35 százalékát fedi le – 28 ezer milliárd forintot költött el.
Már az ÉKM felállítása is jelezte, hogy a kormány számára fontos az építőipar, amelynek szerepe van abban, hogy az ország erősebb és stabilabb legyen a következő időszakban.
Mindez pedig azért fontos, mert Magyarország a 2010-es éveket megnyerte, hogy a 2020-as éveket is megnyeri-e, az még „nem lejátszott meccs” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a 2020-as években felértékelődött az egyes országok mérete és az, hogy mekkora erőt tud felmutatni és milyen gazdag.
Lázár János szerint „nem vagyunk elég nagyok, nem vagyunk elég sokan”, ezért „négyzetre kell emelni” azt az intenzív családtámogatási politikát, amelyben arra ösztönzik a családokat, hogy még több gyerek szülessen az országban.
Ezen felül Magyarországon elengedhetetlen a hadsereg fejlesztése és a hadiipar újjászervezése, ugyanis a 21. században az is számít, hogy mekkora hadsereggel és önvédelmi képességgel rendelkezik egy ország – tette hozzá.
A konferenciát az ÉVOSZ, az ÉKM, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezte.
A konferenciához kapcsolódó sajtótájékoztatón a miniszter kifejtette: Magyarország gazdagabbá válása érdekében bizonyos gazdasági szektorokban erősíteni kell a szuverenitást, erről szól az állami építési beruházásokról szóló már elfogadott és a még parlament előtt lévő építészeti törvény is.
A 2010 és 2022 közötti állami költéseknek körülbelül az 50 százaléka „külföldre vándorolt”. Amennyiben a folyamatot megfordítva a nagy infrastrukturális beruházások magyar vállalkozók kezében lesznek, a magyar építőiparban magyar vállalkozók dolgoznak és magyar építőanyagot használnak fel, akkor az ország gazdagabb és jóval erősebb is lesz – fogalmazott a tárcavezető.
Hangsúlyozta, miniszterként az a legfontosabb elve az építésgazdaság területén, hogy „Magyarországon semmi keresnivalója nincs külföldi építőipari vállalatnak, és meg kell akadályozni, hogy az építésgazdaságban magas importtal és külföldi építőanyagokkal dolgozzunk.” Ennek vannak ösztönző és szabályozó eszközei is. A miniszter az ösztönzés legfontosabb tételének nevezte, hogy az állami beruházásoknál előnyt kell élveznie a magyar és azon belül a helyi vállalkozásoknak. Ezért jött létre az állami beruházások érdekegyeztető tanácsa, amely december 4-én tartja első ülését – jegyezte meg.
Kitért az építésgazdaságban felhasznált építőipari alapanyagokra is, amelyeknek az 50 százaléka eleve import. Kifejtette, hogy az ezen a területen működő külföldi vállalatok 80 százalékban külföldről hozzák be az építőipari alapanyagot, illetve külföldi cégek állítják elő az országban. A miniszter szerint ez egészségtelen arány, amelyen változtatni kell.
Erre szolgál az építészetről szóló törvény, amely a magyar építésgazdaságban a magyar építőipari gyártók számára próbál helyet teremteni állami szabályozással, állami korlátozással és a versenyben vállalt beavatkozással.
Lázár János elmondta, hogy a törvény jellegét tekintve patrióta, ugyanakkor azt is megfogalmazza, hogy „nem elég magyarnak lenni, jónak is kell lenni”, hiszen az építőanyagoknak jó minőségűnek, versenyképesnek és megfizethetőnek kell lenniük.
Lejárt annak az ideje, hogy „egy építőipari gazdasági megszállás elszenvedői legyünk a franciák, a németek, az osztrákok tekintetében”. „Kár kilincselnie a különböző építőipari vállalatoknak politikusoknál, üzletembereknél Nyugat-Európában vagy itthon. A legegyszerűbb, ha leteszik a lantot, értékesítik a vállalkozásaikat vagy a magyar állam, vagy magyar vállalkozó számára” – fogalmazott Lázár János.
Hozzátette, hogy 2022-2023-ban a teljes magyar építőipari szabályozást átalakították az ÉVOSZ közreműködésével. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem fognak létrehozni egy új, állami kézben lévő tüzép-hálózatot. Azzal azonban számolni kell, hogy az államnak elővásárlási joga van az építőanyag kereskedelemben.
Szólt arról is, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkájának köszönhetően építési szakaszba lépett a paksi atomerőmű új blokkjának megvalósítása, ahol elképesztő mennyiségű betonra lesz szükség, a beton legfontosabb alapanyaga pedig a cement. Hozzáfűzte: elképzelhetetlen, hogy az országban nincs magyar tulajdonban cement előállítására alkalmas vállalkozás. „Ezért a magyarországi cementgyárak jobban teszik, hogyha eladják a magyarországi gyáraikat magyar vállalkozásoknak” – jelentette ki Lázár János. Egyúttal jelezte, az ország nem mondhat le arról, hogy a paksi atomerőmű 10 milliárd eurós bekerülési költségéből a magyar építőipar ne részesüljön.
A sajtótájékoztatón Koji László, az ÉVOSZ elnöke méltatta az állami építési beruházásokról szóló, már elfogadott törvényt, amelynek az előkészítésében az ÉVOSZ is részt vett. Rámutatott, hogy alaposabb előkészítésre inspirálja az állami megrendelőt a törvény, amely újszerű minőséget vár el, így a szakma számára is kihívást jelent.
(Forrás: MTI, fotó: Lakatos Péter)
