A következő fél év kritikusan fontos a magyar gazdaság jövője, fenntartható növekedése szempontjából, a kormány pedig megvizsgálja azt, hogy milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a 2 százalék feletti gazdasági növekedést – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum nyitóelőadásán Lázár János.
A Miniszterelnökség vezetője utalt a Volkswagen-botrány Magyarországot is érintő negatív hatásaira, a kínai lassulás kockázataira, a kifutó EU-ciklus miatt a 2016-ban elvileg jelentősen lassuló uniós kifizetésekre. Utóbbi kapcsán bejelentette: az uniós kifizetések gyorsítása érdekében egy állami beruházási-fejlesztési alap hoznak létre. A miniszter szerint mindezt a banki hitelezés élénkítésének is szükséges kísérnie, de ehhez felülvizsgálják a bankokkal kötött februári megállapodást is.
Lázár János (képünkön Spéder Zoltánnal, a Közép-európai Média Zrt. elnökével és Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárral; MTI fotó: Soós Lajos) előadásában többek között elmondta:
- a következő fél év a bürokráciacsökkentésben is kritikusan fontos;
- a következő hetekben 107 törvény módosítanak;
- az állami bürokráciacsökkentés keretében létszámcsökkentésre is szükség van;
- a fenntartható növekedés és fenntartható államadósság-csökkentés megteremtése nagy, de nem lehetetlen kihívás;
- Budapestet leválasztják Pest-megyéről, hogy javítsák a központi régió uniós pénzlehívását;
- Pest-megyét 130 milliárd forintos költségvetési forrással kompenzálni fogják a leválasztásig;
- nem lesz EU-s pénz lakossági energiakorszerűsítésre;
- a tavalyi 1700–1800 milliárdról idén legalább 2200 milliárd forintra gyorsul az EU-s pénzkifizetés
- a jövő évi minimális cél 1500–1600 lenne, de 2000-es célt lenne jó kitűzni.
Külföldi elemzők: nagyon megváltozott a világban a megítélésünk
A külföldi elemzők panelbeszélgetésén elhangzott, hogy megváltozott a régiónk megítélése a piacon: most már sokkal ellenállóbb a sokkokkal szemben, mint korábban volt.
Magyarország már megérdemelné a felminősítést, ennek csak az időpontja kérdéses – értett egyet Pasquale Diana, a Morgan Stanley és Vladimir Vano, a Sberbank vezető elemzője.
Pasquale Diana szerint megbízhatatlanok a hivatalos gazdasági adatok. A kínai kereskedelmi kapcsolatok nem jelentősek Magyarország számára, hiszen az export 1,5 százalékát teszik ki. A köztes árukat is figyelembe véve viszont elmondható, hogy a magyar áruk 5 százaléka köt ki Kínában, ami már jelentős arány Magyarország számára. A bizonytalanság megmarad továbbra is, romlani azonban nem fog a helyzet Diana szerint. Vladimir Vano felhívta a figyelmet, hogy a kínai részvénypiaci összeomlás előtt buborék képződött Kínában, különösen a hitelből finanszírozott lakáspiacon. A kínai részvénypiacok 26-os P/E mutatója irracionálisan magas volt, a buborékot a vállalati nyereségek visszaesése pukkantotta ki. A kínai jegybank szerepe egyébként jóval nagyobb, mint amihez nyugaton hozzászoktunk, az új status quo pedig a folyamatos változás lett.
A piacok korábban úgy gondolták: egy sokk kell ahhoz, hogy ne emeljen kamatot a Fed, a kamatemelés szeptemberben végül mégis elmaradt. Most arra számítok, hogy az amerikai jegybank decemberben emeli a rátát – mondta Pasquale Diana. A mi régiónkban szerinte a Fed kamatemelésének csak korlátozott hatása lesz, Magyarországot ebben a pozitív külső egyenlege is védi. A Közép- és Kelet-Európával kapcsolatos percepció egyébként változóban van: a befektetők most már pufferként tekintenek a külső többletre, ami jelentős változás. Vladimir Vano szerint a magyar forint sokáig megvert devizaként viselkedett a kilencvenes évek kedvező folyamatait követően, ma már azonban nincs szégyellnivalója a régiónak és Magyarországnak a benchmarknak tekintett régiókhoz képest.
Pasquale Diana szerint rövid távon lassulás figyelhető meg a régióban, amit negatívan érinthet a Volkswagen-sztori is. Nagy az autóipar hozzájárulása a GDP-hez, de valójában kisebb, mint ami a sajtóban megjelenő fő számokból kiolvasható. A piacok már beárazták Magyarország esetében a befektetési minősítést, amit Magyarország meg is érdemelne. Vladimir Vano emlékeztetett, hogy az államadósság jelentősen, 80 százalék alá csökkent, az államháztartás hiánya kellően alacsony. Szerinte nem az a kérdés, hogy felminősítik-e Magyarországot, hanem az, hogy mikor.
Pasquale Diana szerint az elmúlt másfél évben jól teljesített a magyar gazdaság, de vannak komoly problémák, mint például a demográfiai hanyatlás és a hitelezés akadozása. A bankszektor számára kedvező volt az EBRD-szándéknyilatkozat, de a nemzetközi befektetők szeretnék, ha évi legalább 5–10 százalékkal bővülne a hitelezés.
Vladimir Vano szerint ha külső sokkok miatt átlépi a 320-at az árfolyam, akkor mindenképp érdemes forintot venni, egyébként év végén 310 körül lehet az árfolyam, ugyanakkor a monetáris politika változásai nagy volatilitást okozhatnak. Pasquale Diana szerint 2016 végén 297-298 forinton lehet az euróárfolyam. A forint megosztja az elemzőket (sokkal inkább, mint a kötvénypiac), nagy ugyanis a monetáris politikának való kitettsége – tette hozzá.
Jegybankelnöki vita
Éles vita alakult ki az önálló monetáris politika alakításának képességéről Surányi György volt elnök és Nagy Márton jelenlegi jegybanki alelnök között a Budapest Economic Forum panelbeszélgetésén. Surányi szerint ugyanis egy kis, nyitott gazdaságban nem igazán lehet magunkat függetleníteni a nagy jegybankok kamatciklusától, miközben a forintosítás után a lakosság már nem árfolyam, hanem kamatkockázattal fog szembenézni.
Nagy Márton szerint az elmúlt évek intézkedései mind-mind ennek az autonómiának a megteremtése irányába mutattak, ráadásul sikeresen, hiszen csökkent a külső sérülékenység, a piaci hozamkörnyezet alacsony, az növekedési hitelprogram pedig a vállalati hitelezés még nagyobb csökkenésétől óvta meg a rendszert.
Karvalits Ferenc szerint az MNB olyan elköteleződéseket vesz magára az nhp és az önfinanszírozási program keretében, ami nem a jegybank feladata; a szakember a magyar gazdaság tartós leszakadásának veszélyére figyelmeztetett. Bod Péter Ákos szerint Magyarország fokozatosan veszíti el képzett munkaerejét, ami a bérszint növekedése mellett a működés leállásával fenyeget számos szektorban, akadályozva és akár ellehetetlenítve a felzárkózást.
