Tavaly óta jelentősen nőtt azok aránya, akiknek van banki, pénzpiaci megtakarítása, és még többen vannak a pénzügyi öngondoskodási tervekkel rendelkezők. Az OTP felmérése szerint 37-ről 44 százalékra ugrott azok aránya, akik szeretnének belevágni valamilyen öngondoskodási formába a következő évben.
A változás nem homogén, a társadalmi olló egyre jobban nyílik – hívta fel a figyelmet Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Az iskolázottabb, vagyonosabb középkorúak körében jóval magasabb a megtakarítási képesség, szándék és a megtakarítási arány is. A legfiatalabbak, a legidősebbek, és a vidékiek életében az öngondoskodás jelenleg még kevesebb szerepet kap.
A mostani mérés alapján a legnépszerűbb öngondoskodási termékek, mint az életbiztosítás, a lakástakarék, az egészség- és önkéntes nyugdíjpénztár, valamint a betegségre kötött biztosítások mindegyike növelni tudta részesedését, ellentétben a lekötött betéttel, ami az alacsony kamatkörnyezet miatt jelentősen veszített népszerűségéből. Az OTP Öngondoskodási Index adatai alapján az előző időszakhoz képest hatodával kevesebben tartják ebben a formában a megtakarításukat. A pörgő ingatlanpiac, a várható magas hozam és a kis kockázat miatt a lakástakarék egyre népszerűbb megtakarítási termék Magyarországon.
A megtakarítási célok esetében továbbra is a váratlan helyzetek, az ingatlancélok és az utazás a három dobogós, azonban egyre többen tesznek félre egy lehetséges egészségügyi kezelés költségére is.
Öt százalékos inflációt tippelnek
Az emberek harmada otthon tartja a pénzét, a nyilvánvaló biztonsági kockázatok ellenére is. Ennek egyik oka, hogy az alacsony kamatkörnyezet egyre inkább tudatosul az emberek fejében. Egyre többen gondolják ugyanis, hogy jelentős hozamot csak nagyobb megtakarításon, vagy nagyobb kockázatvállalás mellett lehet realizálni. Éppen ezért például a kisebb összegeket inkább kéznél tartják.
A pénzintézetekkel szembeni bizalmatlanság eddig sem volt oka a pénz otthontartásának és ez tovább marginalizálódott, legalábbis sokkal kevesebben tartják amiatt otthon a pénzüket, mert tartanának attól, hogy nem kapják vissza a vagyonukat.
A kamatokkal és inflációval kapcsolatos válaszokból az látszik, hogy mértéküket még mindig a megszokásaik és az elvárásaik alapján ítélik meg a megkérdezettek. Hiába közel 0 százalék három év óta az infláció, az emberek 5 százalékra teszik a mértékét. A betéti kamatokat is túlbecsülik, 4 százalékos rátát tippelnek. Mivel ilyen magas hozamot évek óta nem lehet elérni betétekkel, a szakértők úgy vélik, a válaszok inkább vágyakat tükrözik.
Kevesek kiváltsága a magánegészségügy
Az emberek közel fele gondolja úgy, hogy az állami egészségügyi ellátás mellett hasznos lenne igénybe venni magánegészségügyi ellátást is. Az állami egészségügyben elsősorban a hosszú várólistákkal, a nem megfelelő kezeléssel és felszereltséggel elégedetlenek a megkérdezetteket. Az emberek ötöde szerint, ha már egyszer fizet, akkor azt hálapénz helyett fordíthatná magánellátásra is.
Ami visszatartja őket a magánszolgáltatások igénybe vételétől, az a vélt vagy valós drágaság: ma az emberek többsége (56 százalék) megfizethetetlennek tartja, és aki szerint megfizethető egyébként, az is drágállja a szolgáltatásokat. Mindennek eredménye, hogy az elmúlt három évben csak minden ötödik ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást.
Majd az állam eltart
A megkérdezettek közel háromnegyede kiszámíthatatlannak tartja pénzügyileg a jövőjét. Ezzel függ össze, hogy az OTP Öngondoskodási Index mérése során még soha nem volt ilyen magas, 73 százalék azok aránya, akik szerint az állam feladata a tisztes időskor megteremtése. Paradox ez az állapot – mondja Kovács Antal vezérigazgató-helyettes -, hiszen miközben tíz emberből hét arra számít, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj, mégis jelentős részük abból akar megélni. Az emberek egyszerűen arra számítanak: majd az állam megoldja helyettük.
Összességében kismértékben élénkült az öngondoskodásról szóló párbeszéd az elmúlt évben. Nemcsak a médiában foglalkoztak vele többet, de a személyes kapcsolatokban is egyre gyakrabban előkerül, az emberek körülbelül negyedének rendszeres beszédtémája az öngondoskodás.
Az indexszám 2012 óta, idestova negyedik éve folyamatosan nő. Mindez azt mutatja, hogy mára a gondolkodásba talán már kezd beívódni az öngondoskodás szükségessége, az emberek keresik a rövid és hosszú távú megoldásokat. Mindent egybevetve jó irányban halad a hazai öngondoskodás, még ha messze is vagyunk a tökéletestől – állapítja meg Kovács Antal az eredmények összegzéseként.
