Egy használt lakás 2016. évi 12,4 millió forintos átlagos árából Budapesten 36, egy nyugat-dunántúli megyeszékhelyen 56, egy észak-magyarországiban 94, míg egy észak-alföldi kisvárosban 144 négyzetméteres lakást vásárolhattunk, a kedvezőtlenebb helyzetű régiók községeiben ez az összeg akár több lakás megvételére is elegendő lehetett – derül ki a KSH „Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2016. IV. negyedév” című kiadványából.
2016 IV. negyedévében a használt lakások ára 2,2, az új lakásoké 3,3 százalékkal haladta meg a megelőző negyedévit.
2016-ban folytatódott a 2015-re jellemző, gyorsabb ütemű lakásdrágulás, éves átlagban a használt lakások ára 10, az újaké 8,6 százalékkal lett magasabb 2016-ban, mint egy évvel korábban.
A lakáspiaci forgalom ugyancsak tovább élénkült. A lakáseladások számának emelkedése elsősorban a használtlakás-piacon jelentkezett. A 2016-ban hirtelen megugró építési engedélyek és egyszerű bejelentések nyomán megindult lakásépítések befejezése későbbre várható, így az újlakás-piacon egyelőre még csak csekély mértékű forgalomemelkedés tapasztalható.
Országos szinten a lakások reálértéke még alacsonyabb, mint a válság előtti években. A fogyasztóiár-indexen alapuló deflálás után az új lakások 10, míg a használtak átlagosan 13 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint 2008-ban. A lakáspiaci válság előtti szintet meghaladó reálárszínvonal elsősorban Budapestre jellemző, ám a fővároson belül sem érvényes egyöntetűen.
Az ingatlanforgalom alakulása
Bár 2016 ingatlantranzakciós adatainak beérkezése még nem zárult le, az eddig ismert forgalom nagysága máris megközelíti a 2015. évit. A lakáspiaci forgalom bővülése a megelőző év azonos időszakában összesített, hasonló feldolgozottsági szintű adatokhoz képest a III. negyedévben meghaladja a 10, a IV. negyedévben pedig a 20 százalékot.
2016-ban összesen 5193 új lakás épült értékesítési céllal, miközben mintegy 4 ezer új építésű lakást értékesítettek. (Míg az előbbi adat már végleges, a lakáspiaci információk feldolgozása még nem zárult le. Ennek megtörténte után az eladott új építésű lakások száma még közeledhet a lakásépítési statisztika alapján ismert, értékesítési célú építésekre vonatkozó adathoz.)
Éves árindexek
2016-ban a használt lakások piacán a megelőző év átlagos árszintjéhez képest 10 százalékos tiszta áremelkedés következett be. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Közben az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára csak kisebb mértékben, 3,5 százalékkal emelkedett. (A teljes árváltozás indexe az összetételhatás és a tiszta árváltozás szorzata.)
A használt lakások ára 2016-ban már 6,7 százalékkal haladta meg a 2008. évi nominális szintet, a 2010. évi bázisnál pedig 15 százalékkal volt magasabb. Az új lakások ára 2015-ben átlépte a 2008. évi szintet, és azóta további 8,6 százalékkal emelkedett. 2016-ban az új lakások 20 százalékkal voltak drágábbak, mint 2010-ben.
Országos szinten a lakások reálértéke még alacsonyabb, mint a válság előtt, 2008-ban. A fogyasztóiár-indexen alapuló deflálás után az új lakások 10, míg a használtak átlagosan 13 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint 2008-ban.
Negyedéves tiszta árindex
A használtlakás-árak emelkedésének 2016. II. negyedévi átmeneti lassulása után az év második felében ismét nagyobb ütemű drágulás következett be. A III. negyedévi 3,2 százalékos áremelkedést a IV. negyedévben további 2,2 százalékos növekedés követte.
Még erőteljesebb ingadozások jellemezték az újlakás-piacot, ahol a III. negyedévi kisebb, átmeneti árcsökkenést követően 3 százalékot meghaladó emelkedés következett be. A nagyobb ingadozások hátterében részben az áll, hogy meglehetősen kevés megfigyelés áll rendelkezésünkre az új lakások eladásáról. Az értékesítések alacsony száma miatt a továbbiakban csak a használt lakások piacát vizsgáljuk részletesebben.
A teljes árváltozás tényezői a használtlakás-piacon
Az év első felében az eladott lakások összetétele általában a nagyobb települések felé tolódik, és ez a minőségi összetétel emelkedését eredményezi. A 2016 I. negyedévi adatokból is kimutatható a minőségi összetétel év eleji kiugrása. A magasabb összetételindex (104 százalék) fokozta a tiszta áremelkedés hatását, és így a teljes átlagár még magasabb lett (108 százalék).
Az ezt követő időszakokban az összetételindex csökkent, ami lefelé módosítja a tiszta áremelkedés hatását. A III. és a IV. negyedév összetételindexét egyelőre számottevően lehúzzák a kisebb települések gyorsabban beérkező adatai, ezért e téren még jelentős korrekció várható. A korábbi időszakok megfigyelései alapján arra lehet számítani, hogy az adatbázis teljessé válásával az összetételindex és vele a teljes árváltozás indexe felfelé módosul. (A nagyobb települések adatai általában nagyobb késéssel érkeznek be.)
A használtlakás-piac területi jellemzői
2016-ban a Budapesten eladott használt lakások átlagosan 20,4 millió forintba kerültek, 3 millió forinttal többe, mint 2015-ben. Ezt a 17 százalékos növekedést is meghaladta a négyzetméterárak emelkedése, amely ugyanekkor 20 százalék volt. A fajlagos árak gyorsabb emelkedése a piaci forgalom kisebb lakások felé tolódásával és e lakások nagyobb mértékű drágulásával függött össze. Ebben az évben az eladott használt lakások négyzetméterára Budapesten elérte a 350 ezer forintot, és ezzel a fővárosi árszint tovább távolodott az országos átlagtól. A 2010–2014 közötti években a főváros és a vidék között kétszeres volt a különbség, 2016-ban már 2,7-szer annyiba került egy lakás négyzetmétere a fővárosban, mint azon kívül.
2015 óta a megyeszékhelyeken átlagosan 9,6, a kisebb városokban 5,1 százalékkal drágultak a használt lakások, míg a községekben az áremelkedés jóval szerényebb volt, mindössze 1,6 százalékot tett ki.
A gyors fővárosi áremelkedés hatására ott már a lakások reálértéke is nőtt: a 2008. évi szintet 6,9 százalékkal meghaladja a lakásárak növekedésének fogyasztóiár-indexszel korrigált értékét.
Vidéken a kisebb mértékű áremelkedés ellenére a lakások reálértéke továbbra is jelentősen elmarad a 2008. évi szinttől: a megyeszékhelyeken 12, a városokban 15, míg a községekben 21 százalékkal ér kevesebbet egy átlagos lakás, mint a válság előtt.
Az árváltozás mértéke a vizsgált csoportokon belül is meglehetősen differenciált. Budapesten a 30 százalékot is meghaladja három belső kerület (V, VI, VII.) felértékelődése, ugyanakkor a pesti oldal külső kerületeiben a válság előtti szinthez képest jelentős értékcsökkenéssel kell számolni (XV–XVIII., XX., XXI., XXIII. kerület).
A megyeszékhelyek többségére a használt lakások reálértékének csökkenése jellemző, csak Győrben és Veszprémben mutatható ki az inflációt meghaladó mértékű áremelkedés a válság előtti szinthez képest. Rendkívül nagyarányú leértékelődés következett be Miskolcon és Salgótarjánban, ahol 2016-ban 36, illetve 35 százalékkal értek kevesebbet a lakások, mint 2008-ban.
A Budapesti agglomerációban még mindenütt a 2008-as szint alatt vannak a reál lakásárak. Az agglomeráció Északnyugati szektorában a reál lakásárak már csak 4,1 százalékkal alacsonyabbak, mint a válság előtt, a Nyugati és az Északi területeken 11, illetve 10 százalékos az elmaradás, a Keleti szektorban 15, míg a Délkeleti és a Déli szektorban 18, illetve 20 százalékkal értek kevesebbet a lakások 2016-ban, mint a válság előtt.
Egy használt lakás 12,4 millió forintos átlagos ára 2016-ban Budapesten egy 36 négyzetméteres lakás megvásárlására lett volna elegendő. Ezért az összegért egy nyugat-dunántúli megyeszékhelyen 56, egy észak-magyarországiban 94, míg egy észak-alföldi kisvárosban 144 négyzetmétert lehetett kapni. A kedvezőtlenebb helyzetű régiók községeiben az átlagos lakásár akár több lakás megvételére is elegendő lehetett.
Nemzetközi adatok
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások áralakulását. 2016 IV. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2010. évi 107,8 százalékát tette ki, míg az eurózónán belül a lakásárindex az EU átlaga alatt volt (103,8 százalék). 2014 I. negyedéve óta a magyar lakásárindex meredeken emelkedett, és 2015 elejére átlépte a 2010. évit, valamint az EU előző év azonos időszakához mért átlagát is. 2016 IV. negyedévében az Eurostat módszertana szerinti összevont lakás- árindex Magyarországon 120,0 százalék volt.
2016 IV. negyedévében a legtöbb európai országban tovább emelkedtek a lakásárak. A megelőző negyedévhez képest leginkább Máltán és Izlandon drágultak a lakások (6,0, illetve 5,4 százalék), emellett Csehországban 4,7 százalékos, Hollandiában és Cipruson 3 százalék fölötti áremelkedést mértek egy negyedév alatt.
Az adatot közlő országok közül csak Dániában figyeltek meg 1 százalékot meghaladó árcsökkenést.
Az indexet közlő 29 európai országból 21-ben meghaladják a lakásárak a 2010. évit. A leggyorsabb növekedés e téren Észtországban és Izlandon zajlott le, ahol 2016 IV. negyedévére elérték a bázis 169, illetve 162 százalékát. Jelentősen elmarad ettől Spanyolország, valamint Olaszország lakáspiaca, ahol 2010 óta 21, illetve 15 százalékos volt a visszaesés.
A környező országok közül a IV. negyedévben Ausztriában és Horvátországban megállt az árak emelkedése, míg Szlovéniában és Szlovákiában 1,8, Romániában pedig 1,7 százalékkal nőttek a lakásárak.
KSH
(A fotó illusztráció.)
