Több új lakás, teret nyerő vállalkozások, élénkülő piac, kiugró mértékű budapesti drágulás: az idei első félév tendenciái.
2016 I. félévében 3420 új lakás épült fel, 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban, összefüggésben a lakáspiac élénkítését célzó intézkedésekkel. Az épített lakások száma a megyei jogú városokban 36, a többi városban 13, Budapesten 9 százalékkal nőtt, miközben a községekben 21 százalékkal csökkent – olvasható a statisztikai hivatal „A KSH jelenti 2016. I–II. negyedév” című kiadványának „Lakásépítés, lakáspiac” című fejezetében.
A hatóságok által kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépületek építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 13 236 volt, közel két és félszerese a 2015. I. félévinek. Az építési kedv minden régióban jelentősen emelkedett, leginkább a Dél-Dunántúlon (itt több mint ötszöröse volt az egy évvel korábbinak).
Az építtetők közül teret nyertek a vállalkozások: a természetes személyek által épített lakások aránya egy év alatt 57-ről 46 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 43-ról 54 százalékra emelkedett. Az újonnan épített lakások között mérséklődött a családi házban épült lakások aránya (54-ről 43 százalékra). Ezzel szemben a többszintes, többlakásos épületekben használatba vett lakások aránya 35-ről 46 százalékra emelkedett.
Az I. félévben használatba vett lakások átlagos alapterülete 92 négyzetméter volt, 7 négyzetméterrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
2016. január–júniusban 860 lakás szűnt meg, 27 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A legtöbb lakás a kisebb városokban és a megyei jogú városokban szűnt meg, legtöbbször avulás következtében.
Az ingatlanforgalom a gazdasági válságot követő évek csökkenő tendenciája után – az alacsony bázishoz képest – 2014-ben 28, 2015-ben 18 százalékkal bővült. A lakáspiaci forgalom bővülése 2016 I. negyedévében is folytatódott: a megelőző év ugyanezen időpontjában összesített, hasonló feldolgozottsági szintű beérkezéshez viszonyított előzetes adatok alapján 22 százalékkal több lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt években a lakásárak eltérő ütemben emelkedtek az ország különböző területein, ez fokozta az ingatlanpiac területi egyenlőtlenségeit. Kiugró mértékű drágulás jellemző Budapestre, ahol 2016 I. negyedévében már reálértéken is közelítik az árak a válság előtti, 2008. évi szintet.
A használt lakások átlagos ára 2016 I. negyedévében – részben a 2015 végén bejelentett lakáspiaci intézkedések hatására – 5,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ez 2007 óta a legnagyobb mértékű áremelkedés a használtlakás-piacon.
Az újlakás-piacon 2016 I. negyedévében 4,7 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH, azonban az árak növekedését ebben a szegmensben nem kísérte a kínálat bővülése.
