Az Európai Bizottság hétfőn nyilvános konzultációt indított az álhírekről, illetve az internetes félretájékoztatásról, és magas szintű munkacsoportot hívott össze az említett témák vizsgálatára a tudományos élet, az online platformok, a hírközlésimédia-szervezetek és a társadalmi szervezetek képviselői részvételével.
A magas szintű munkacsoport munkája és a nyilvános konzultáció eredménye hozzá fog járulni a 2018 tavaszára elkészülő uniós szintű stratégia kialakításához, melynek célja az álhírek terjedésének megakadályozása lesz – olvasható a bizottság közleményében.
Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Az információk megismerésének és közlésének szabadsága, valamint a tömegtájékoztatás sokszínűsége az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogok közé tartoznak. Napjainkban hírek és álhírek áradata zúdul a polgárokra. Ezért olyan eszközöket kell biztosítanunk számukra, melyek lehetővé teszik az álhírek azonosítását, az online környezet iránti bizalom megerősítését, és a polgárokat elérő információk kezelését.”
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket tette hozzá: „Meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt a szólásszabadság, a médiapluralizmus és a polgároknak a sokoldalú és megbízható tájékoztatáshoz való joga között. A megoldás kialakításában minden érintett szereplőnek, így az online platformoknak és a hírközlési médiának is részt kell vennie.”
Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos kijelentette: „A kezdeményezés fő célja, hogy garantálja a polgároknak a minőségi információkhoz való jogát, amely a demokrácia egyik alapkövét jelenti. Az előttünk álló kihívások leküzdése érdekében itt az ideje, hogy nyílt és széles körű vitát folytassunk az álhírekről, és fellépjünk ezen összetett probléma ellen.”
Februárig lehet kitölteni a konzultációs kérdőívet
A február közepéig tartó nyilvános konzultáción a polgárok és a kutatók mellett a közösségimédia-platformok, a hírközlési szervezetek (műsorszolgáltatók, nyomtatott sajtó, hírügynökségek, online média, tényellenőrzők) és a közigazgatási szervek képviselőinek véleményét is várják. A konzultáció kérdései arra keresik a választ, hogy milyen uniós szintű intézkedésekkel lehetne megfelelő eszközöket adni a polgárok kezébe, amelyekkel azonosítani tudják a megbízható és ellenőrzött információkat, és amelyek megkönnyítik a digitális kor kihívásaihoz való alkalmazkodást.
A kérdések három fő témára irányulnak:
- A probléma hordereje, azaz hogy a polgárok és az érdekeltek miként értelmezik az álhíreket, felismerik-e az online félretájékoztatást, és mennyire bíznak meg a különböző médiatípusokban.
- A platformok, a hírközlési szervezetek és a társadalmi szervezetek által az álhírek online terjedése ellen eddig hozott intézkedések értékelése, valamint az érdekelt felek helyzetének és felelősségi körének meghatározása.
- A megbízható és ellenőrzött információkhoz való hozzáférés megkönnyítését és a félretájékoztatás online terjedésének megelőzését célzó lehetséges jövőbeli intézkedések.
A konzultáció az online álhíreknek és félretájékoztatásnak csak azon fajtájával foglalkozik, amelynek tartalma önmagában nem jogellenes, és éppen ezért jelenleg nem orvosolható az uniós vagy a nemzeti jog eszközeivel vagy önszabályozó intézkedésekkel.
A magas szintű munkacsoport szakértők jelentkezését várja
A bizottság felkéri a téma szakértőit, hogy jelentkezzenek és vegyenek részt az álhírekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport tevékenységében, vagyis a jelenség horderejének meghatározásában, az érdekeltek szerepének és felelősségi körének kijelölésében, a nemzetközi dimenzió feltérképezésében, az álláspontok elemzésében és az ajánlások megfogalmazásában. A csoportban lehetőség szerint valamennyi szakterület több képviselője is helyet kap majd a tudományos életből és a civil társadalomból is, vagyis a bizottság kiegyensúlyozott csoportot kíván összeállítani.
A jelentkezéseket december közepéig lehet beküldeni. A magas szintű munkacsoport várhatóan 2018 januárjától több hónapon át fog tevékenykedni.
Harc az álhírek ellen
Az online platformok és egyéb internetes szolgáltatások a kapcsolattartás, a vita és a tájékozódás új módjait kínálják az embereknek. A demokrácia működése szempontjából azonban egyre nagyobb problémát jelent a szándékosan félrevezető információk terjesztése, ami torzíthatja az olvasók valóságérzékelését.
2016. november 17–18-án a bizottság második alkalommal rendezte meg Éves Alapjogi Kollokviumát, melynek témája a médiapluralizmus és a demokrácia volt. Az ezzel egy időben, 2016. november 17-én közzétett Eurobarométer felmérés arra mutatott rá, hogy az uniós polgárok aggódnak a média függetlensége miatt, és a médiába vetett bizalmuk alacsony szintű.
Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke megbízólevelében azzal bízta meg a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztost, Marija Gabrielt, hogy vizsgálja meg, milyen kihívásokat állítanak az online platformok a demokrácia elé, különösen az álhírek terjedése szempontjából, és kezdeményezzen eszmecserét a polgárok védelme érdekében meghozandó uniós intézkedésekről.
2017 júniusában az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, melyben felhívta a bizottságot, hogy készítsen mélyreható elemzést a jelenlegi helyzetről és a jogi keretről az álhírek tekintetében, valamint hogy ellenőrizze a jogalkotáson alapuló beavatkozás lehetőségét a valótlan tartalmak terjesztésének és terjedésének a visszaszorítása érdekében. A bizottság megerősítette, hogy kiemelt feladataként kezeli a témát, és felvette a kezdeményezést a 2018-as bizottsági munkaprogramba.
