Ideje módosítani a felszámolás alatt álló gazdasági társaságok (gt) vezető tisztségviselőinek a hitelezőkkel szembeni felelősségét rögzítő szabályokat a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának álláspontja szerint.
A jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, túlbonyolított, a vizsgált mintegy kétszázötven ügy aktáiból nyilvánvaló, hogy az érintettek, illetve jogi képviselőik sokszor nem is értik a jogintézmény lényegét – mondta el Vezekényi Ursula kúriai tanácsvezető bíró, a vizsgálat vezetője egy háttérbeszélgetésen. A gt vezető tisztségviselőinek többirányú a felelősségük, például a gt-vel kapcsolatban, végelszámoláskor a tagokkal, felszámolás esetén a hitelezőkkel szemben.
Ez utóbbi lényege, hogy ha a fizetőképességét fenyegető helyzetbe kerül a cég, akkor vezető tisztségviselőjének már elsődlegesen a hitelezők érdekeit kell szem előtt tartania. Ellenkező esetben saját magánvagyonával is felel a hitelezőknek okozott kárért az ellene indított perben, perekben. Előbb a felelősség megállapítására, kimondására irányuló pert kell megindítani, és ha az eredményes volt, akkor következhet a konkrét, összegszerű marasztalásra irányuló per.
Megállapítási pert a felszámolási eljárás alatt lehet indítani, felperes pedig a fizetésképtelenné vált társaság hitelezője, illetve felszámolója lehet. Az alperes esetében a törvény rögzíti az „árnyék vezető tisztségviselő” fogalmát is. Ilyen lehet például az, akinek meghatározó befolyása van a gt vezető tisztségviselőjére, tagjaira rokoni vagy üzleti kapcsolatok folytán, de ilyen lehet a gt-nek hitelező pénzintézet is.
A vizsgált 189 megállapítási per több mint felében a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítását több mint tízmillió forint erejéig kérték. A kúriai vizsgálatban 58 marasztalási – csak a felszámolási eljárás lezárulta után indítható – pert is áttekintettek. Ezekben az esetekben a gt vezető tisztségviselőjének nem a cég fizetésképtelenségéhez vezető folyamatért kell felelnie, hanem azért, hogy ha ez a helyzet létrejött, akkor előtérbe helyezte-e a cég hitelezőinek érdekét.
Sajnos, a magyar gazdasági életben nem egyszer előfordul, hogy amikor fizetésképtelenség fenyeget, egyes vezetők tisztségviselők passzív, mulasztásos vagy éppen aktív magatartásukkal hozzájárulnak a rájuk bízott gt vagyonának csökkenéséhez. Csalárd, kifejezetten rosszhiszemű gazdasági döntéseket hoznak, például a társaság vagyontárgyait nyilvánvalóan áron alul értékesítik, olyan kölcsönöket nyújtanak, amelyek visszafizetésére nem sok esély van, mi több, saját érdekeltségi körükbe játsszák át a cég vagyontárgyait. Az ilyen, a hitelezők érdekeit sértő magatartások tehetik indokolttá, hogy a vezető tisztségviselő személyes vagyonával is feleljen – fejtette ki a szakember.
A perindításhoz szükséges helyzet fennállásának megállapítására szolgáló objektív kritérium, hogy a cég likvid vagyona nem fedezi aktuális kötelezettségeit. Szubjektíve pedig azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy a vezető tisztségviselő kellő gondossággal járt-e el, például észlelte-e a fizetésképtelenség veszélyét. Az ilyen perekben nem ritka védekezés, hogy a gt vezetője nem is tudta, milyen súlyos a helyzet, nem észlelte a likvid vagyon hiányát, „a könyvelő nem szólt”. Ugyanakkor az adott gazdasági szituációk megítélésének nehézségét jelzi, hogy a fizetésképtelenséget fenyegető helyzet nem mindig jelenti feltétlenül azt, hogy a gt sorsa megpecsételődött. Nem ritka, hogy sikerül helyreállítani a megrendült fizetőképességet – fűzte hozzá a Kúria tanácselnöke.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a felpereseknek az eredményes perléshez megbízható információkkal kell rendelkezniük az alperes vezetői magatartásával és magánvagyonával kapcsolatban is. Így nem meglepő, hogy az egyik leggyakoribb perindító a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV). A vizsgálat egyik sajátos megállapítása, hogy a NAV országos gyakorlata jelentős eltéréseket mutat: Kelet-Magyarországon sokkal több ilyen pert indít az adóhatóság, mint az ország más részein.
A kúriai vizsgálat egyik tanulsága, hogy rendezni kell a gt vezető tisztségviselőjének felelősségére a polgári törvénykönyvben, a csődtörvényben és a cégtörvényben rögzített szabályok viszonyát, javítani kell köztük az összhangot. A jelentés egy másik megállapítása, hogy a csődtörvény erre vonatkozó rendelkezései az elmúlt évtizedben négyszer is változtak, és a mai napig mind a négyféle szabályozást alkalmazhatják, ezt azonban a Kúria szerint egységesíteni kell.
A szakemberek szerint szükség volna egyfajta értesítési rendszer kidolgozására is a cégjegyzékben, hogy egy felszámolás alá vont cég hitelezői tudjanak arról, ha a cégvezető felelősségének megállapítása érdekében per indult. A Kúria nem foglalt állást abban a koncepcionális kérdésben, hogy a kétlépcsős perlés szükséges és indokolt-e, de rögzítette, hogy ez a bonyolult igényérvényesítési mechanizmus a nemzetközi gyakorlatban egyedülálló.
A joggyakorlat-elemző csoport szerint indokolt a jogszabályok módosítása, és az ezzel kapcsolatos munkálatok már elkezdődtek a szaktárcánál. Ha ezek az első félévben nem vezetnek eredményre, akkor a Kúria egyes jogértelmezési kérdésekben polgári kollégiumi vélemény kiadásával fogja támogatni az egységes bírói gyakorlat kialakítását – mondta a Kúria tanácselnöke. A joggyakorlat-elemző csoportnak a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségével kapcsolatos véleménye elérhető a Kúria honlapján.
