Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a két nappal ezelőtt megalakult új kormány már két ülést tartott, az elsőn a háborús veszélyhelyzet elrendeléséről döntöttek, a másodikon pedig a rendkívüli felhatalmazással élve rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoztak létre.

Úgy értékelt: az elhúzódó háború és az energiaválság újabb világgazdasági válság veszélyével fenyeget, de a brüsszeli szankciós politika is felelős azért, hogy az árak radikálisan emelkedtek. Ebben a helyzetben elvárható, hogy azon vállalatok, amelyek az áremelkedésből, a kamatok emelkedéséből extrahaszonra tesznek szert, segítsék a magyar gazdaságot, járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez, akár rezsicsökkentésről, akár a honvédelemről legyen szó – mondta.

Hozzátette: a létrehozott két alapba kerülnek az extraprofit-különadókból származó bevételek, biztosítva, hogy a kormány hosszú távon finanszírozni tudja a rezsicsökkentés és a honvédelmi fejlesztés költségeit. Azt is jelezte: az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,9 százalékos hiánycél teljesüljön.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elmondta: mivel újabb gazdasági válság közeleg, válságálló gazdaságot kell építeni, ennek részeként fontos, hogy kézben tartsák a költségvetést és az államadósságot. Kiemelte: ragaszkodnak ahhoz, hogy idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalék legyen a GDP-arányos hiány.

Közölte: a növekvő bevételeket főként extraprofit-különadókból fogják finanszírozni, de emellett a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, hogy elérjék a kitűzött hiányt. A kiadáscsökkentést úgy akarják elérni, hogy egyrészt csökkentik a minisztériumok költségvetését, másrészt pedig az állami beruházásokat át kell ütemezni, és egyre nagyobb mértékben a piaci beruházásokat kell ösztönözni. A miniszter úgy vélte, a kiadási oldal csökkentése 60, a bevételek növekedése pedig 40 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy elérjék a kitűzött hiánycélokat.

Kifejtette: nyolc területen vezetik be az extraprofit-különadót, az intézkedéstől összességében több mint 800 milliárd forint bevételt várnak. A bankszektorban az extraprofit-különadó mellett a tranzakciós illeték kibővítésével is többletre tesznek szert, a kettő összesen 300 milliárd forintot jelent, ebből 50 milliárdot tesz ki a tranzakciós illeték.

A biztosítóktól 50 milliárd forintot vonnának el, az energiaszektorban – itt főként a Mol érintett – 300 milliárd forintot. A kiskereskedelmi szektortól 60 milliárd, a telekommunikációs szektortól 40 milliárd, a légitársaságoktól 30 milliárd, a gyógyszerforgalmazóktól – ide nem értve a kis gyógyszertárakat – 20 milliárd forintot szednének be – sorolta. Hozzátette: 2023-tól újra bevezetik a reklámadót, ettől 15 milliárd forint bevételt remélnek.

A tárcavezető az intézkedést indokolva elmondta: az extraprofitra a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert, a biztosítóknál azért van extraprofit, mert emelkedik az öngondoskodás igénye, és nő az infláció. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot.

Úgy látja, a kiskereskedelmi szektorban azért van extraprofit, mert az éves forgalom bővült, a telekommunikációs szektorban pedig azért, mert a járvány alatt többen maradtak otthon, többen interneteztek, telefonáltak. A légitársaságokat azért vették számításba, mert újra nő az utasforgalom, főleg az elhalasztott utazások miatt, a gyógyszerforgalmazókat pedig azért, mert emelkedett a gyógyszer-értékesítés, már a járvány miatt is.

Nagy Márton hangsúlyozta: nem veszik el a profitot, az extraprofitot vonják el, ezért nem gondolják, hogy az elvonás megjelenne a fogyasztóknál.

(Forrás: MTI, fotó: Balogh Zoltán)