November 23-án az Aquincum Hotel Budapestben gyűltek össze a külkereskedelmi szakemberek és a BKIK szakértői, hogy a Kamarai Napok keretében szervezett Külker Fórumon megvitassák a külkereskedelem legfontosabb újdonságait.

A BKIK elnöke, Nagy Elek bevezetőjében arra utalt, hogy hihetetlen mozgás van a világban, a digitalizáció a kereskedelmet is átalakítja. Megjelentek olyan új kifejezések, mint a TradeTech, a Trade Finance Talk 186 országra kiterjedően kínál online képzéseket, itthon pedig a Telekom Hello Biznisz! programja keretében készülnek a kkv-k számára is hasznos anyagok. Míg korábban el kellett érni egy bizonyos vállalati méretet ahhoz, hogy a külkereskedelem lehetősége megnyíljon egy vállalat előtt, a digitalizáció óriási lehetőség a kis- és középvállalatok számára, hogy részt vehessenek a nemzetközi gazdasági folyamatokban. Az elnök szavai szerint a kkv-k jelenleg a magyar export 20 százalékát adják, és ehhez járulnak még a beszállításban rejlő lehetőségek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a V4 országok 64 millió fős piaca egyre inkább valóságos alternatívává válik, és a BKIK a maga részéről ehhez a régiós kamarák összefogásával kíván platformot teremteni. Az már a vállalkozók feladata, hogy a létrehozott csatornákban rejlő lehetőségeket kihasználják.

Szatmáry-Jähl Angéla, a BKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint Magyarország külkereskedelme évről-évre fejlődik, és ez a területen dolgozó vállalkozások alkalmazkodóképességének köszönhető. A kamara feladata, hogy ehhez minden szükséges információt rendelkezésre bocsásson. Szerencsére az interneten ma már minden hozzáférhető, ami ahhoz kell, hogy a külkereskedők naprakészek legyenek.

Balogh Sándor, a BKIK Gazdasági Szolgáltatások Tagozatának elnöke kiemelte, hogy az új eszközök révén a külkereskedelem, a logisztika és a banki szolgáltatások is megváltoztak. Felgyorsult a kereskedelmi levelezés, könnyebb az okmányok továbbítása, és a potenciális partnerekről is egyszerű információt gyűjteni. Ugyanakkor az emberi kapcsolatok, a partnerek megismerése és a nyelvtudás még mindig fontos ezen a területen. A kamara a rendszeres tájékoztatással, kiadványokkal és rendezvényekkel tudja támogatni a külkereskedők munkáját.

Becsey Zsolt László egyetemi tanár, volt EP-képviselő Magyarország és a régió külkereskedelmi adatsorait elemezve bemutatta: a külkereskedelmi mérlegnek erős többletet kell mutatnia annak érdekében, hogy az ország külső fizetőképessége erős legyen, viszont hazánkban az import gazdasági fellendülést követő növekedése nem generál azonos mértékű exportnövekedést. Ez nem újkeletű probléma Magyarországon: 1973 óta tapasztaljuk, hogy 2,5 százalék feletti GDP-növekedési ütem rontja a külgazdasági egyensúlyt. A hazai GDP-ben 85% az export aránya, míg a fejlett belső piaccal rendelkező Németországban vagy Ausztriában ez csupán 40-50%. A többségi magyar tulajdonú cégek exportjának értéke 18-20 milliárd euró. Ahhoz komoly innovációra és rengeteg befektetett pénzre van szükség, hogy új exportpiacokat tudjunk meghódítani, ezért a szakember szerint kitüntetett szerepe van a szolgáltatásoknak, a turizmusnak, valamint a magyar agrárium és élelmiszeripar exporttöbbletének. Ezek a szektorok járulhatnak hozzá a magyar tőkefelhalmozáshoz.

Dr. Szedlacskó Zoltán a European Business Council for Africa and the Mediterranean képviseletében arról számolt be, hogy míg Szlovákiában például van arra példa, hogy kisebb kenyai befektetéseket éveken át finanszíroznak, nálunk csak egyedi kísérletek történnek az afrikai piac meghódítására, pedig a térségünkön kívülre irányuló magyar export tudatos befektetés nélkül nem lehet sikeres. Az EBCAM kapcsolatokkal, információkkal tudja segíteni a törekvéseket, és ennek a BKIK is lehetőséget biztosít. A szakember is megerősítette, hogy a fejlődő világban a személyes tapasztalatok és kapcsolatok máig megkerülhetetlenek az üzletkötésben.

Dr. Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány képviselője Ázsia felemelkedését mutatta be. Véget ért a korábbi, az Egyesült Államok dominanciájára épülő egypólusú világrend, a világgazdaság gravitációs középpontja két évezred elteltével visszatér Ázsiába, és kijelenthetjük, hogy Ázsia évszázadát éljük – mondta a kutató. Ma már a világ középosztálybeli polgárainak közel fele az ázsiai-csendes-óceáni térségben él, a kínai Egy övezet, egy út politika pedig hozzájárul az ország további emelkedéséhez és a világgazdaságba való még jobb betagozódásához. Ugyanakkor az „eurázsiásodás” sem garancia arra, hogy kitörünk a félperifériás helyzetünkből – figyelmeztetett.

Dr. Steier József, a BKIK Energetikai és Környezetgazdálkodási Kollégiumának társelnöke történeti áttekintést adott a magyar külkereskedelemről. Az előző rendszerben az állami segítségnyújtás, a magyar presztízsiparágak és -márkák egymást erősítették, viszont a rendszerváltás után erodálódott rendszert az azóta jellemző útkeresés és kevés innováció nehezen tudja pótolni. Problémának nevezte a „kényszerdiplomaták” kinevezését és azt is, hogy az azonos irányban dolgozó szervezetek nem működnek együtt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi projektekhez helyben elfogadott, tudással és kapcsolatokkal rendelkező emberek kellenek. Új termékek bevezetésével ugyan sokan próbálkoznak, de ehhez kicsik vagyunk. Talán még nem késő feltámasztani a régi presztízsmárkákat, az évtizedekkel ezelőtt leszállított gépek karbantartása is jó üzlet lehet, és az új gyártási megoldások exportjában is lehetőségeket lát a szakember, aki a közeljövő innovációs kulcsterületeiként a víztechnológiát, a megújuló energiaforrásokat, az élelmiszertermelést, -feldolgozást és -tárolást, az informatikát, valamint a sportot és kultúrát nevezte.