A rendezvény célja az volt, hogy áttekintsék a külgazdasági terület elmúlt évi eredményeit, kitekintést adjanak az idei év várható tendenciáira, kihívásaira, valamint tájékoztatást nyújtsanak mind a kezdő exportőrök, mind a már tapasztalt, de új piacokat kereső vállalatok számára.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a rendezvényen elmondta, hogy a kamara 14 tagozatot és 10 üzleti tanácsot működtet annak érdekében, hogy segítse a magyar vállalatok exportjának és kifektetéseinek növelését. A tagozatok és üzleti tanácsok vezetői olyan vállalkozások képviselői, melyek kiemelkedő eredményt értek el és széles kapcsolatrendszerrel rendelkeznek az adott piacon.

Az idei konferencia egyrészt kiemelten kezelte Magyarország aktuális külgazdasági prioritásait, másrészt a kamarai tagozatok, üzleti tanácsok exportfejlesztésben betöltött szerepére fókuszált két panelbeszélgetés keretében. A panelek szakértői a magyar KKV-k külpiaci tevékenysége szempontjából fontos országok és régiók üzleti környezetét és gazdasági együttműködési lehetőségeit mutatták be. Az egyik panel a keleti nyitás országairól szólt, a fókuszban Közép-Ázsiával, a másik panel európai országok piacait mutatta be, különös tekintettel a nyugat-balkáni régióra.

Gazdasági életbiztosítás, hogy Magyarország mára megkerülhetetlenné vált az európai autóiparban, s hazánk éppen azokkal az államokkal versenyez az elektromos akkumulátorgyárakért, amelyek politikai kommunikációjukban a leghatározottabban támadják a kínai beruházásokat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a konferencia díszvendége.

A tárcavezető az elektromos akkumulátorgyárakkal kapcsolatos kritikák kapcsán leszögezte, hogy a kérdés nem az, hogy épülnek-e ilyenek, hanem pusztán az, hogy hol.

„Ugyanis amikor ezekért a beruházásokért versenyzünk, akkor azokkal az országokkal versenyzünk, amelyek a politikai kommunikáció terén a leghatározottabban támadnak minket vagy a kínaiakat vagy a kínai beruházásokat” – mutatott rá.

Arról is beszámolt, hogy Magyarország a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává vált, ami garancia a hosszú távú gazdasági növekedésre, védettséget jelent a bizonytalanságokkal szemben. Hazánkban mindhárom német prémium autómárkának gyára van, s a világ hét legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójából már ma is jelen van három, miközben a szektorban a nyugati vállalatok teljesen függővé váltak a keleti partnerektől. „Ez Magyarország gazdaságának életbiztosítása, hogy megkerülhetetlenek vagyunk ebben a tekintetben” – közölte.

Szijjártó Péter ezt követően kitért arra a vitára is, hogy a kormány a hazai kis- és középvállalatok helyett miért nagy nemzetközi cégeket támogat. „Ez képmutató kérdésfeltevés, itt nem vagylagos kapcsolat van a kettő között, hanem és kapcsolat” – emelte ki, hozzátéve, hogy a magyar vállalati beruházásoknál ráadásul jóval magasabb is a támogatási arány.

„Én azt gondolom, hogy a magyar vállalkozások számára egyébként az egyik legjelentősebb támogatást éppen az jelenti, hogy a termékeikre meg a szolgáltatásaikra hosszú távú keresletet támasztó nagy beruházásokat hozunk Magyarországra” – vélekedett.

Aláhúzta, hogy a magyar beszállítók szerepének erősítését célzó stratégia sikerességét demonstrálja, hogy a tavalyi válságévben az elektronikai és az autóipari szektor termelési értéke is rekordot döntött.

Továbbá kiemelte, hogy fel kell lépni a világ ismételt blokkosodása ellen, hiszen ez élesen ellentétes Magyarország, sőt egész Közép-Európa érdekeivel, miután a térség mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán. Ehelyett konnektivitásra, vagyis kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapozott együttműködésre van szükség. „Ez a mi politikánk, ez az, ami az érdekünket szolgálná” – fogalmazott.

A miniszter végül érintette az ukrajnai háború témáját is, elhibázott brüsszeli intézkedéseket, szinte példátlan biztonsági és gazdasági kihívásokat emlegetve. Kijelentette, hogy a fegyveres konfliktus szomszédságában rendkívül súlyosan és közvetlenül érezni a negatív hatásokat, ráadásul egy esetleges eszkaláció veszélye is itt a legmagasabb.

„Amikor mi amellett érvelünk, hogy legyen tűzszünet, legyenek béketárgyalások, és jöjjön létre béke, akkor mi nem a háborúban álló felek egyikének vagy másikának az álláspontját képviseljük, hanem a sajátunkat, ráadásul egy olyan nemzet álláspontját, amelynek tagjai meghalnak ebben a háborúban” – összegzett.

(Forrás: MKIK/MTI, fotó: Soós Lajos)