A teljes magyarországi lakosság 15 százaléka gondolkodik külföldi munkavállalásban, vagy abban, hogy végleg elhagyja az országot. A Tárki felmérése szerint a diákok körében az arány eléri a 67 százalékot.
A bármilyen típusú migrációt, azaz rövid távú vagy hosszú távú munkavállalást, illetve kivándorlást tervezők aránya a teljes lakosság körében eléri a 15 százalékot – derül ki a TÁRKI tavaly októberi adatfelvételéből. Áprilisban a kivándorlást tervezők aránya már a korábbi kétszerese volt (17 százalék), júliusra kismértékben csökkent, míg októberre összességében változatlan maradt.
A magyar lakosság migrációs potenciálja a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt, és a 2010-ben tapasztalt töréstől eltekintve 2012-ig előbb nőtt (a 19 százalékot jelentő csúcspontot ebben az évben érte el), majd 2014-ig csökkent. Azóta kis ingadozással 10–14 százalékos szinten maradt.
Csak rövid távú munkavállalást kilenc százalék tervez, hosszú távra kimenni dolgozni 11 százalék, kivándorlásban pedig kilenc százalék gondolkozik. Míg a csak munkavállalásra hajlandóak száma fokozatosan csökkent az elmúlt években, a kivándorlásra gondolóké soha nem volt olyan magas, mint 2015-ben.
Az átlagnál jóval magasabb az arány a tanulók között, a diákok 67 százaléka tervez kivándorlást, míg a munkanélküliek 27 százaléka számol azzal, hogy elhagyja az országot. Az érettségivel (16 százalék) és a diplomával (21 százalék) rendelkezők szintén nagyobb arányban terveznek kivándorlást, mint az országos átlag. Az országon belül a dél-alföldi régióból (19 százalék) és a nyugat-dunántúli területekről (17 százalék) mennének el a legtöbben.
Azok körében, akik nem tudják eldönteni, hogy elmennének-e szavazni, jelentősen magasabb a migrációt tervezők aránya az átlagnál, 29 százalékos. Pártpreferencia alapján jelentős különbségeket tapasztalhatunk a migrációs hajlandóság terén: a Fidesz–KDNP, illetve az MSZP szavazói körében alacsony, a bizonytalanok és különösen a Jobbik-szimpatizánsok körében magasabb a migrációs hajlandóság. Ám emögött feltehetően más tényezők, például a kor hatása húzódik meg az elemzők szerint.
A munkaerő-piaci szempontból aktív népességhez képest a migrációt tervezők körében jóval magasabb arányban vannak azok, akik a munkanélküliség elkerülése érdekében hajlandóak lennének az országon belül ingázni: míg a migrációt tervezők háromnegyede, addig az aktív népességnek csupán valamivel több, mint fele ingázna. Ugyanez igaz az országon belüli költözésre is: míg az aktív lakosság kevesebb mint harmada lenne hajlandó az országon belül másik településre költözni egy állás érdekében, addig ez az arány a migrálást tervezők körében majdnem kétszeres.
