Az összes – nem pénzügyi – vállalkozás kevesebb mint 4 százalékát adó külföldi irányítású vállalkozások az összes magyarországi vállalkozás árbevételének, termelési értékének, valamint hozzáadott értékének több mint felét realizálták 2015-ben (is); az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak több mint negyedét külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták – derül ki a statisztikai hivatal előzetes adataiból.

A 2015. évi előzetes adatok szerint a Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok részesedése a teljes vállalkozói kör gazdasági teljesítménymutatóiból 2014-hez képest csak kismértékben változott – olvasható a KSH „A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok tevékenysége (2014. évi végleges és 2015. évi előzetes adatok alapján)” című friss kiadványában.

A külföldi irányítású vállalkozások az összes magyarországi vállalkozás árbevételének, termelési értékének, valamint hozzáadott értékének több mint 50 százalékát realizálták, és bruttó tárgyi eszköz beruházásaik 40 százalékát valósították meg. Kétévnyi csökkenést követően a külföldi irányítású cégek 2015-ben ugyanakkora mértékben részesedtek a bruttó beruházásokból, mint 2014-ben. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak több mint negyedét szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták.

A vállalatok számát tekintve ugyanakkor a külföldi leányvállalatok aránya sokkal kisebb: a (legfrissebb végleges) 2014-es adatok szerint Magyarországon 514 537 vállalkozás működött, ebből pedig csupán 18 273 volt külföldi irányítású (3,6 százalék).

Árbevétel

A külföldi irányítású vállalkozások árbevétele (46 ezer milliárd forint) 2015-ben folyó áron 7,3 százalékkal meghaladta az előző évi értéket. A külföldi leányvállalatok árbevételéből jelentős mértékben részesedő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban átlagon felüli mértékben nőtt (11 százalék) a bevétel, míg az energiaiparban alig változott (1,0 százalék).

A külföldi leányvállalatok az árbevételük 85 százalékát (36 ezer milliárd forintot) 2015-ben három nemzetgazdasági ágban (feldolgozóipar, kereskedelem és energiaipar) realizálták.

Hozzáadott érték

A külföldi leányvállalatok hozzáadott értékének nagysága 2015-ben elérte a 9,1 ezer milliárd forintot, az előző évhez viszonyítva folyó áron ez 9,0 százalékos növekedés. A külföldi irányítású leányvállalatok hozzáadott értékéből nagy súllyal részesedő nemzetgazdasági ágak közül számottevő mértékben nőtt a feldolgozóipar (10 százalék), a kereskedelem (10 százalék), valamint a szállítás és raktározás ág (7,2 százalék) teljesítménye, míg az információ és kommunikációé stagnált.

Beruházások

A külföldi irányítású vállalkozások bruttó tárgyi eszköz beruházásainak értéke 2015-ben folyó áron 1,8 ezer milliárd forint volt, ez 2014-hez képest 1,5 százalékos növekedés. A külföldi irányítású vállalkozások körében jelentős súlyt képviselő ágak közül a beruházások értéke nőtt az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágban (24 százalék), az információ és kommunikáció ágban (20 százalék), valamint a kereskedelemben (3,7 százalék), míg a feldolgozóiparban (4,1 százalék) csökkent.

Foglalkoztatás

A külföldi irányítású vállalkozások foglalkoztatottainak száma 2015-ben elérte a 677 ezer főt, amely 2014-hez képest 3,6 százalékkal nőtt. Átlagot meghaladó mértékben emelkedett (5,3 százalék) a foglalkoztatottak száma a feldolgozóiparban, a munkaerő nemzetgazdasági ágak szerinti összetétele ugyanakkor lényegében nem változott.

A külföldi irányítású leányvállalatok munkavállalóinak több mint 70 százaléka a feldolgozóiparban és a kereskedelemben dolgozott, arányuk a jelentős foglalkoztatónak számító nemzetgazdasági ágak közül ezekben az ágakban volt a legmagasabb (49, illetve 23 százalék).

Németország és az USA az élen

A külföldi irányítású leányvállalatok végső irányító ország szerinti megoszlása a gazdasági teljesítménymutatók és a foglalkoztatottak száma alapján 2015-ben is jelentősen koncentrált. Az árbevétel, a hozzáadott érték, a bruttó tárgyi eszköz beruházások és a foglalkoztatotti létszám több mint 80 százaléka 10 ország között oszlott meg, amelyek közül 6 uniós tagállam.

Az irányító országok közül továbbra is kiemelkedik Németország és az Egyesült Államok, amelyek a teljesítményből együttesen közel 50 százalékkal részesedtek, és a külföldi leányvállalatok munkavállalóinak 43 százalékát foglalkoztatták.