Az idei második negyedévben Magyarországon 55 ezerrel több embernek volt munkája, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma 31 ezer fővel 165 ezerre csökkent.
Idén április és június között foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal magasabb, átlagosan 4 millió 475 ezer fő volt – közölte a KSH. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 100 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 418 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 1,2 százalékponttal, 69,3 százalékra emelkedett. A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,9 százalékkal, 2 millió 410 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,0 százalékponttal, 76,2 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1,4 százalékkal, 2 millió 9 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,4 százalékponttal, 62,5 százalékra nőtt.
A fiatal (15-24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottság a mintavételi hibahatáron belül változott, a foglalkoztatottak létszáma 296 ezer, a foglalkoztatási ráta pedig 28,7 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú (25-54 éves), valamint az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma, foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 0,8 százalékponttal, 84,5 százalékra, utóbbiaké 2,3 százalékponttal, 53,5 százalékra nőtt.
A 20-64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 74,5 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,0, a nőknél 67,1 százalék.
A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében Budapest és Közép-Dunántúl kivételével minden régióban emelkedett. Budapesten és Közép-Dunántúlon a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak. A legjelentősebben, 2,7 százalékponttal Nyugat-Dunántúlon nőtt a foglalkoztatási ráta, amely a legmagasabb, 73,6 százalékos értéket eredményezte. A foglalkoztatás szintje Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 64,7 százalék.
A foglalkoztatottság javulásával párhuzamosan csökkent a munkanélküliség mértéke. Az április-júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 31 ezer fővel, 165 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 12 ezer fővel, 88 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változás nagyobb mértékű volt, a munkanélküliek száma 19 ezer fővel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,9 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent.
A 15-24 évesek munkanélkülisége is mérséklődött, számuk 6 ezer fővel, 31 ezerre, míg munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal, 9,5 százalékra csökkent. A munkanélküliek közel ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek és az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,3 százalékra, illetve 1,5 százalékponttal, 2,1 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,8 hónap volt, a munkanélküliek 42,9 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.
A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Dél-Alföldön és Észak-Alföldön csökkent a legjelentősebben, 1,7, illetve 1,1 százalékponttal. Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon szintén csökkenést tapasztaltunk, a többi régióban a változás mintavételi hibahatáron belüli volt. A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,4 százalék), míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (1,6 százalék).
Június végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 14 százalékkal, 241 ezer főre csökkent.
