A január-márciusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 674 ezer volt, 107 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Márciusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 697 ezer fő volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak márciusi létszám a 29 ezerrel volt több, mint az előző hónapban és 81 ezerrel nőtt egy év alatt.
Január-márciusban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 103 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma 14 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A foglalkoztatottak számának 107 ezres növekedéséhez a munkanélküliek száma 34 ezres csökkenése és a munkaerőpiacra frissen belépő 73 ezer ember, a gazdaságilag aktív népesség emelkedése járult hozzá. A gazdaságilag inaktív népesség a tavalyi első negyedévhez viszonyítva 118 ezerrel csökkent a 15-74 éves korosztály lélekszámának 45 ezres csökkenésével együtt. A KSH számításai szerint a potenciális munkaerő-tartalék 299 ezerre volt tehető az első negyedévben, ami 137 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, és 2019 negyedik negyedéve óta először esett vissza 300 ezer alá.
A 15-64 évesek közül 4 millió 569 ezren minősültek foglalkoztatottnak, 92 ezerrel többen az egy évvel korábbinál. A korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,0 százalék volt, 2,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek ebben a korosztályban 31 ezerrel lettek kevesebben és 61 ezerrel nőtt az a munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség a korcsoportban.
A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,5 százalékponttal, 27,4 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké 2,2 százalékponttal, 87,8 százalékra, míg az idősebb, 55-64 éveseké 3,4 százalékponttal, 64,6 százalékra emelkedett.
Az idei első negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 181 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt. A 15-74 éves munkanélküliek száma 34 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent a tavalyi január-márciusi időszakhoz mérve.
Márciusra 176 ezer munkanélkülit és 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát közölt a KSH, ami 9 ezerrel kevesebb az előző havinál és 18 ezerrel a tavaly márciusinál, amikor 4,0 százalékos volt a munkanélküliség.
A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 31 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékra mérséklődött, az összes munkanélküli még mindig több mint 17 százaléka közülük került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent.
A munkakeresés átlagos időtartama 8,9 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 99 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 3,8 százalékra mérséklődött. A munkanélküli nők száma 82 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 1,3 százalékponttal, 3,6 százalékosra csökkent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 52 ezerrel, 17,2 százalékkal, 251 ezerre csökkent egy év alatt március végéig és áprilisban további 9,5 ezerrel 241 ezer 800-ra, ami 46 ezerrel, 16 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Magyarország munkaerőpiaca közel lehet a teljes foglalkoztatottsághoz és a már most is jelentős munkaerőhiány még komolyabb fejtörést okoz majd a cégeknek, amikor helyreállnak a termelési láncok és enyhülnek a kínálati korlátok. Az egyre élesebb munkaerőhiányos helyzet igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokról kibontakozó aggodalmakat is – állapították meg a legfrissebb adatokat értékelve az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a KSH adatai tovább erősödő munkaerőpiaci folyamatokra utalnak. Legutóbb 2020 elején volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta, vagyis már rendkívül közel a 2019 végi, azaz a koronavírus előtti mindenkori rekord. Úgy tudott mérséklődni az állástalanok száma, hogy közben jóval nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma, ami azt jelenti, hogy a munkaerőpiacra visszatérők nem a munkanélküliek táborát erősítették, hanem el is helyezkedtek.
A friss adatok arra engednek következtetni, hogy Magyarország munkaerőpiaca közel lehet a teljes foglalkoztatottsághoz és a már most is jelentős munkaerőhiány még komolyabb fejtörést okoz majd a cégeknek, amikor helyreállnak a termelési láncok és enyhülnek a kínálati korlátok. Az ING szakértőjének véleménye szerint azonban a piaci szereplők túlnyomó többsége a zavarokat átmenetinek tekinti és ez nem befolyásolja a munkaerővel kapcsolatos hosszabb távú terveiket. Így továbbra is a béreket és az inflációt felfelé hajtó feszes munkaerőpiaci helyzettel számolnak az ING Bank elemzői.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatás növekedése nagyrészt az elsődleges munkaerőpiachoz köthető. A külföldön dolgozók száma is emelkedett ugyan, de nem érte el a koronavírus előtti szintet. Azaz a koronavírus miatt hazatérők egy része ismét külföldön keresett munkát.
Kitért arra is, hogy a régiók között jelentős különbségek vannak a foglalkoztatás területén: a foglalkoztatási ráta Budapest és az Észak-Magyarországi régió között több mint 10 százalékponttal tér el.
A Századvég várakozásai szerint a foglalkoztatás továbbra is magas marad, ám fontos tekintetbe venni az orosz-ukrán háború lehetséges hatásait: az ellátási láncok szakadozása negatívan befolyásolhatja a hazai munkaerőpiacot is, míg az Ukrajnából érkező menekültek elhelyezkedése mérsékelheti a munkaerőhiányt – jegyezte meg Regős Gábor.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője is rámutatott: a magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a foglalkoztatottság új csúcson van, az aktivitási ráta rekord közeli szintje alapján egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra.
Várakozása szerint idén 3,2 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta, de az ukrajnai háború magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásait egyelőre még nem lehet számszerűsíteni.
Az egyre élesebb munkaerőhiányos helyzet Horváth András szerint igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokról kibontakozó aggodalmakat is, mivel a gyors bérnövekedés az elszabaduló energia és alapanyag költségekhez hozzáadódva még tovább gyorsítja az áremelkedés ütemét.
A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, ami egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi. A vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából is – hívta fel a figyelmet a bankholding szakértője.
(Forrás: MTI, fotó: Czeglédi Zsolt)
