Májusban a magyar háztartások összesen 23,8 milliárd forint értékben kötöttek lakáscélú forinthitel-szerződést, az átlagos hitelköltség-mutató 6,05 százalék volt.
Az új lakáscélú forinthitel-szerződések értéke (az MNB kiigazítatlan adatai szerint) 400 millió forinttal marad el májusban az előző havitól, de 2,6 milliárd forinttal meghaladja a 2014. májusit; az átlagos hitelköltség-mutató áprilishoz képest 0,19 százalékponttal, az egy évvel korábbihoz képest 0,49 százalékponttal csökkent.
A szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződések májusi összértéke 2,8 milliárd forint volt, az átlagos hitelköltség mutató pedig 6,23 százalék; egy évvel korábban a háztartások 9,74 százalékos átlagos hitelköltség-mutató mellett 2,6 milliárd forint értékben kötöttek új szerződést.
Vállalati hitelezés
A nem pénzügyi vállalatok által felvett hitelek kamatlábai is csökkentek. Egymillió euró érték alatti forinthitelre 19,5 milliárd forint értékben kötöttek a magyarországi cégek új szerződést májusban (szezonálisan nem kiigazított adat), az átlagos kamatláb 4,65 százalék volt. 2014 májusában az új szerződések összértéke 33 milliárd forint volt, az átlagos kamatláb 4,98 százalék.
Az egymillió euró érték fölötti forinthiteleknél a szerződések összértéke 19,7 milliárd forint volt (2014 májusában 19,4 milliárd forint), az átlagos kamatláb pedig 2,31 százalék (4,06 százalék).
Az euróhitelek kamatlábai vegyesen mozogtak 2014 májusa és 2015 májusa között: az egymillió euró alatti hiteleké 4,23 százalékról 3,67 százalékra csökkent, míg az egymillió euró fölöttieké 1,91-ről 2,04 százalékra emelkedett. (Az egymillió euro összeghatár feletti kategória tartalmaz alacsony kamatlábú, ún. money-market típusú ügyleteket is. Ezen ügyletek aránya hónapról hónapra változik, arányuk nagymértékben befolyásolja az átlagkamatláb alakulását – hívja fel a figyelmet az MNB jelentése.)
