Az új közbeszerzési törvény számos könnyítést vezet be, de az új jogszabályi környezet az eddiginél nagyobb figyelmet és felkészültséget követel meg az ajánlattevőktől, így a kkv-któl is.

2015. november 1-jén hatályba lépett a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.), amely nagyrészt új alapokra helyezi a közbeszerzések szabályrendszerét. Az új törvény továbbra is a célok között hivatkozik a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban történő részvételének elősegítésére, és a részletszabályok között számos erre mutató rendelkezést érhetünk utol, azonban az új jogszabályi környezet az eddiginél nagyobb figyelmet és felkészültséget követel meg az ajánlattevőktől, így a kkv-któl is.

Az eddigieknek megfelelően a törvény továbbra is megkülönböztet értékhatártól függően közösségi és nemzeti eljárásrendet, a kkv-kat jellemzőbben érintő nemzeti eljárásrendben azonban alapvető változások következtek be a jogalkotó szándéka szerint. A jövőben ugyanis az alacsonyabb értékhatárt képviselő nemzeti eljárásrendben a közbeszerzési eljárások főszabályként nem hirdetmény útján indulnak, hanem az ajánlatkérő az eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül köteles a megindítandó eljárásról szóló úgynevezett összefoglaló tájékoztatást küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak, amelyet az a honlapján közzétesz. Mindez azt jelenti, hogy alapvetően más módon kell figyelni a kiírt eljárásokat az ajánlattevőknek, az eddigi pályázatfigyelési módszerek nem segítenek, hiszen nem lesz hirdetmény közzétéve, hanem elsősorban a Hatóság honlapját kell majd figyelni.

Ami az összefoglaló tájékoztatás minimális tartalmát illeti, abban konkrétan meg kell jelölni az ajánlatkérő nevét és címét, az eljárás iránti érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget, a szerződés tárgyát, a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét, a teljesítés helyét, valamint az ajánlattevőknek szóló arra vonatkozó felhívást, hogy érdeklődésüket az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezzék az ajánlatkérő által az összefoglaló tájékoztatásban meghatározott időpontig, amely nem lehet az összefoglaló tájékoztatás megküldését követő ötödik munkanapnál korábbi. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglaló tájékoztatásban úgy kell megadni, hogy annak alapján az ajánlattevők meg tudják ítélni, hogy az eljárás iránti érdeklődésüket kívánják-e az ajánlatkérőnél jelezni, erre nézve azonban a törvény további követelményeket nem határoz meg, így a joggyakorlat fogja kidolgozni a jövőben, hogy milyen mélységű tartalom felel ennek meg. Ezt követően az ajánlatkérőnek valamennyi, az eljárás iránt érdeklődő ajánlattevőnek közvetlenül meg kell küldeni a felkérést az ajánlattételre az eljárás megindításakor. Ennek körében az ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték.

Jelentős változáson ment át a korábbi törvényből ismert, úgynevezett három ajánlattevős eljárás is. Egyrészt most már legalább négy ajánlattevő felkérése az előírás, ezzel kapcsolatosan elvárás, hogy az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni, ez azonban csak egy lehetőség, nem kötelezettség az ajánlatkérők számára. Másrészt változtak az értékhatárok is – érdekes módon az elvárthoz képest ellenkező irányba – mivel most már árubeszerzés és szolgáltatás esetében csak nettó 8–18 millió forint, építési beruházás esetében pedig nettó 15–100 millió forint közötti becsült érték esetében alkalmazható csak ez az eljárási típus. Az eljárás lefolytatható tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli formában is.

Összességében elmondható, hogy a nemzeti eljárásrendben a jogalkotó számos könnyítést vezet be, azonban az ajánlattevőknek tisztában kell lenniük az új szabályokkal annak érdekében, hogy az új Kbt. kínálta előnyökkel hatékonyan tudjanak élni.

További információ: www.kozbeszerzesiintezet.hu

dr. Barna Orsolya ügyvéd,
hivatalos közbeszerzési tanácsadó