Az Európai Bizottság csütörtökön felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított a közelmúltban elfogadott magyar menekültügyi jogszabályok ügyében.
A bizottság úgy találta, hogy a magyar jogi szabályozás egyes pontjai nincsenek összhangban az uniós joggal (konkrétan a menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32/EU átdolgozott irányelvvel és a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010/64/EU irányelvvel).
A bizottság korábban már megvizsgálta a magyar parlament által 2015 júliusában és szeptemberében elfogadott jogszabály-módosításokat, és adminisztratív levélben közölte a magyar hatóságokkal előzetes aggodalmait. A bizottság gondosan értékelte a magyar hatóságok válaszát, és megítélése szerint néhány aggodalomra okot adó kérdés továbbra is tisztázatlan:
Egyrészt a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban a bizottság aggodalmának ad hangot arra vonatkozóan, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal valójában még a fellebbezési határidő lejárta vagy a fellebbezés elbírálása előtt az ország területének elhagyására kényszeríti a kérelmezőket. A menekültügyi eljárásokról szóló átdolgozott irányelv közös eljárásokat határoz meg a nemzetközi védelem megadása és visszavonása terén, és egyértelműen előírja a menedékjog kérelmezésének módját. Hatálya a tagállamok teljes területén – beleértve azok határait, felségvizeit és tranzitzónáit – benyújtott összes nemzetközi védelem iránti kérelemre kiterjed.
Másrészt a bizottság szerint aggodalomra ad okot, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben a büntetőeljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló irányelv rendelkezéseit, amelyek biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak megkapják minden szükséges dokumentum – köztük a bírósági határozatok – írásbeli fordítását.
Végezetül a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt alapvető jog alapján aggályos az a tény, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó új magyar törvény értelmében nem kötelező a kérelmezők meghallgatása. A bírósági titkárok által (az igazságügyi szint alatt), a bírói függetlenség biztosítása nélkül hozott bírósági határozatok feltehetően szintén a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv és a Charta 47. cikkének megszegésével születnek.
Az említett aggodalmak következményeként a bizottság ma kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és felszólító levelet küldött az országnak. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság levelének megválaszolására.
Az említett konkrét kérdésekről szóló felszólító levélen felül a bizottság továbbra is kétoldalú kapcsolatot fog fenntartani a magyar hatóságokkal, és további felvilágosítást fog kérni egyéb tisztázatlan kérdésekkel kapcsolatban – zárul a bizottság közleménye, amelyet szó szerint idéztünk.
A következő lépések
A felszólító levél a kötelezettségszegési eljárás első hivatalos lépése. A felszólító levél kézhezvétele után a tagállamnak két hónap áll rendelkezésére annak megválaszolására, és a bejelentés elmulasztása esetén mielőbb értesítenie kell a Bizottságot nemzeti átültetési intézkedéseiről. Ha az Európai Bizottság nem kap kielégítő választ vagy nem érkezik meg hozzá a nemzeti intézkedésekről szóló értesítés, úgy a kötelezettségszegési eljárás második lépéseként indokolással ellátott véleményt küldhet az érintett tagállamnak.
Az indokolással ellátott vélemény kézhezvétele után a tagállamnak két hónapon belül el kell küldenie válaszát, amelyben értesíti a bizottságot a teljes körű átültetést biztosító intézkedéseiről, illetve arról, hogy nemzeti jogát teljes mértékben összhangba hozta az uniós joggal. Amennyiben ezt nem teszi meg, a bizottság a tagállam ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti. Amennyiben a tagállam nem jelenti be az irányelvek átültetését célzó nemzeti intézkedéseit, úgy a bizottság javaslatot tehet az Európai Unió Bíróságának pénzügyi szankciók kivetésére.
