Habár Magyarország erőfeszítéseket tesz gazdag természeti örökségének megőrzésére és környezeti teljesítményének javítására, a környezetvédelmi politikák végrehajtása továbbra is kihívást jelent – olvasható az Európai Bizottság által közzétett, „a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatáról” szóló jelentés Magyarországot értékelő fejezetében.
Az uniós környezetvédelmi politika és jog végrehajtását illetően Magyarországon a három fő kihívást az alábbiak jelentik az Európai Bizottság szerint.
- A hulladékokkal kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósítása céljából az elmúlt évtizedben megtett előrehaladás felgyorsítása a hulladékkezelési tarifapolitika felülvizsgálata révén is.
- Az uniós levegőminőségi határértékeknek való megfelelés, különösen ami a porrészecskéket illeti.
- A Natura 2000 hálózat kiegészítése területspecifikus természetvédelmi intézkedésekkel és azokhoz az árvízkockázat kezelését (az árvízkockázat minimalizálását) is magában foglaló árterület-megóvással és -helyreállítással kombinált, megfelelő erőforrások biztosítása.
A teljes országjelentés alább letölthető.
Az uniós helyzet
A felülvizsgálat tanulsága szerint a hulladékgazdálkodás terén a hulladékkeletkezés megelőzése jelenti a legnagyobb kihívást valamennyi tagállam számára, és hat tagállam nem tudta korlátozni a biológiai úton lebontható települési hulladék lerakókban való elhelyezését. Az uniós hulladékgazdálkodási elveknek való megfeleléssel 2020-ig 400 000 új munkahelyet lehetne létrehozni – hangsúlyozzák az Európai Bizottság szakemberei.
A természet és a biológiai sokféleség védelme területén számos helyi szintű sikertörténetnek lehettünk tanúi, de a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek célravezetőségi vizsgálata is rámutatott, hogy meg kell erősíteni az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását. Ennek híján folytatódni fog a biológiai sokféleség csökkenése az EU-ban, ami kockáztatja az ökoszisztémák azon képességét, hogy a jövőben is kiszolgálják az emberiség igényeit.
A 28 tagállamból 23-ban még mindig előfordul, hogy a légszennyezettség szintje meghaladja a levegőminőségi előírásokat, ez 130-nál is több várost érint szerte Európában. A levegőtisztasági problémák fő okozója a közlekedés. Emellett a környezeti zaj csökkentését szolgáló fellépéseket is fokozni kell, ugyanis a zaj az egészségi problémák második legfontosabb környezeti előidézője.
A vízminőség és a vízgazdálkodás terén a legtöbb tagállamnak nehézséget okoz a városi szennyvíz megfelelő gyűjtése és kezelése, emiatt 13 ország ellen indult uniós jogsértési eljárás. A nitrátkoncentráció és az eutrofizáció mértéke csaknem minden országban továbbra is jelentős aggodalomra ad okot.
Ennek hátterében gyakran ugyanazok az okok állnak több tagállamban is: az adminisztráció egyes szintjei nem működnek együtt hatékonyan, valamint nincs elegendő kapacitás, szaktudás és adat a probléma kezeléséhez.
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata részeként minden tagállammal zajlanak majd egyeztetések, bevezetésre kerül egy olyan szakmai eszköz, amin keresztül az országok tudást oszthatnak meg egymással, és politikai megbeszélések is lesznek a Környezetvédelmi Tanács keretében – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
