Korábban nem látott gyorsasággal alakul át a munkaerőpiac, a folyamatok a cégvezetőket és az alkalmazottakat is állandó alkalmazkodásra késztetik – mondták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a PwC Magyarország gazdasági tanácsadó munkaerőpiaci konferenciájának szakértői.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke úgy vélte, hogy a munkaerő-utánpótlásnál ma már nem a tudás és tapasztalat az elsődleges, hanem a munkához szükséges képeségek, vagyis a munkaadók azokat az alkalmazottakat keresik, akiket továbbképezhetnek az elvárásaiknak megfelelően. Tapasztalatai szerint az álláskeresők a fizetésen túl nagyra értékelik a rendkívüli munkavégzés kompenzációját, az egyéni élethelyzetekre igényelhető támogatásokat, valamint azt, ha a munkaadó biztosítja a munka és a magánélet egyensúlyát.

Kandrács Csaba hozzátette, hogy a munkaerőpiacnak is fel kell készülnie a digitalizáció, az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a robotika térnyerésére, ezek ugyanis új szakmákat hoznak létre, míg másokat átalakítanak, esetleg el is tüntetnek. Az viszont minden változás ellenére biztos, hogy emberi munkára ezután is szükség lesz, ezért az emberi kapcsolatok és képességek, az empátia, a problémamegoldó készség sosem vesztik el a jelentőségüket. A munkaadóknak a körülményektől függetlenül figyelniük kell arra is, hogy biztosítsák az alkalmazottaik számára a tanulás lehetőségét, a munkavállalói jólét feltételeit, a testi és lelki egészség megőrzését – hangsúlyozta.

A PwC Magyarország hr-tanácsadói vezetője szerint a következő időszakban elsősorban azok a munkavállalók szorulhatnak segítségre, akiknek a munkáját a legjobban fenyegeti a digitalizáció térnyerése. Reguly Márta ugyanakkor úgy látja, hogy a munkaadók is alkalmazkodásra kényszerülnek a munkaerőhiány miatt, emiatt ki kell hangsúlyozniuk, miért érdemes náluk dolgozni. A PwC adatai szerint az alapbér minden korosztályban a legfontosabb szempont álláskereséskor, a pályakezdők nagyra értékelik a karrierlehetőséget, a továbbképzéseket, míg a tapasztalattal rendelkezők körében inkább a magánélet tiszteletben tartása, valamint az értelmes, értékteremtő tevékenység kerül előtérbe.

A cégvezetői visszajelzések szerint Magyarországon a legnagyobb kihívások egyike a szakképzett munkaerő hiánya, ugyanakkor a vállalatvezetők majdnem fele azt is látja, hogy hatékonysági és technológiai fejlesztések nélkül a cégük 10 évnél tovább aligha maradhat életképes. Emiatt viszont a munkavállalóknak is muszáj alkalmazkodniuk a kihívásokhoz, és fel kell készülniük a technológiai újítások használatára – mondta a szakértő.

Az OTP Bank humánerőforrás-gazdálkodási igazgatóságának vezetője szerint a változásokat jól mutatja, hogy a munkaerőpiac kulcsfogalmai teljesen mások, mint 10-20 éve, bár azt még a hr-vezetők se tudják pontosan, milyen munkavállalói képességek lesznek fontosak hosszú távon. Az biztos, hogy a tanulási képesség sosem fog háttérbe szorulni, és legalább ilyen fontos a tanulni akarás, e kettőre tehát egyszerre van szükség a sikerhez – tette hozzá Bertalan Imre.

Kocziszky György, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás feladata a gondolkodás képességének kialakítása, a munkaadóé pedig az, hogy a dolgozóikat ne szoktassák le erről. A munkahelyi vezetés az emberekkel bánás művészete, vagyis a hr-politikának nem egységesítenie kell a munkavállalókat, mert nyomásgyakorlással hosszú távon egy cég sem lehet sikeres.

Sándor Márk István, az MNB hr-igazgatója kifejtette, hogy a jegybank nem csak a szaktudást, hanem képességeket is értékel a jelentkezők kiválasztásakor. A pályakezdőknek folyamatos, évtizedeken át tartó alkalmazkodási és megújulási folyamatra kell készülniük, de ezt nem fenyegetésnek kell tekinteni, érdemes inkább egész életen át tartó fejlődési útként felfogni – mondta.

(Forrás: MTI)