Széleskörű vállalkozói konzultációval megelőzhető, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) jövőre tervezett szigorítása ellehetetlenítse a tisztességes vállalkozásokat is – közölte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) felmérése alapján.
A BKIK a Budapesti Gazdasági Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel együttműködve készítette felmérését, a kérdésekre 6042 vállalkozás válaszolt.
A válaszadók többsége véli úgy, hogy vállalkozásokat hátrányosan érintik a jövő évtől hatályba lépő új kata-szabályok, főként a szellemi területeken aktív cégek tartanak az új szabályoktól. Nagyon sok válaszadó véli úgy, hogy a kata is meg fog szűnni az evához hasonlóan.
Nagy Elek, a BKIK elnöke kiemelte, a kata eredeti célkitűzése a kisvállalkozók adminisztrációs terheinek mérséklése volt, emellett fontos szempont volt a gazdaság fehérítése. A tapasztalatok szerint azonban előfordultak visszaélések is, ráadásul ezt csak tetézte a koronavírushelyzet, amely költségcsökkentési láncreakciót indított el számos cégnél, ahol az alkalmazottak egy részének katás vállalkozóvá kiszervezésével kívánták csökkenteni a közterheket – mondta.
A BKIK elnöke egyetért a jogalkotó céljával, a bújtatott munkavállalás elkerülése miatti szigorítás szükségességével, ugyanakkor kritizálja az országos gazdasági kamara elnöke által a jogszabályalkotók felé beterjesztett megoldási javaslatot.
Nagy Elek problematikusnak érzi a fűnyíróelv-szerű megoldást, az egy ügyfélnek egy éven belül számlázott összeg 3 millió forint feletti részét terhelő pluszadó ugyanis olyanokat is hátrányosan érint a közel 400 ezer katás vállalkozóból, akik önhibájukon kívül esnek majd a restrikció hatálya alá, illetve megemlíti a szabály elég könnyű kijátszhatóságát.
A budapesti kamara és a két egyetem közös felmérését kitöltők 87,67 százaléka vélekedik úgy, hogy egy törvénymódosító javaslat előkészítésénél be kell vonni a vállalkozókat is a folyamatba. Nagy Elek a kata anomáliáival kapcsolatosan kifejtette, hogy az eredendően személyi jellegű kifizetések közterheinek kiváltására létrehozott adónemet nem harmonizálták kellőképpen a minimálbér időközi változásaival – a minimálbér 2013-ban 98 ezer forint, míg 2020-ban már 161 ezer forint volt -, és annak társadalombiztosítási járulékaival.
A bevételi határok felemelése az eredeti 6 millió forintról 12 millióra anélkül történt meg, hogy a társadalombiztosítást is tartalmazó adótételek változtak volna.
A kutatásban többfajta megoldási módszert helyezhettek preferenciális sorrendbe a kutatási kérdőívet kitöltők.
A vállalkozók elsődleges válaszaikban több mint 42 százalékban el tudják képzelni valamilyen adóteher növekedését a szabályozás egyszerűsége megmaradásáért, nagyjából egyharmaduk a maradó adóteher mellett az adminisztráció bonyolításában látják a megoldást, míg a fennmaradó rész valamilyen szankció alkalmazását látja a legcélszerűbbnek a visszaélőkkel szemben.
A BKIK elnöke úgy véli, konzultációk formájában célszerű tudatosítani a vállalkozókban, milyen feltételek mellett maradhat fenn reálisan és tartósan a kata a hazai adórendszerben, kedvező tulajdonságaiból minél többet megtarthasson úgy, hogy közben a költségvetési logikát sem sérti alapjaiban.
A BKIK, más vállalkozói szervezetek javaslatait is figyelembe véve látja a lehetőségét olyan megoldásnak, amely mindenki számára megnyugtatóan tudná rendezni hosszútávon a katások helyzetét – közölte a budapesti köztestület.
(Forrás: MTI)
