Home Gazdaság Koji László: Munkát hozhat az ország felminősítése

Koji László: Munkát hozhat az ország felminősítése

0
Koji László: Munkát hozhat az ország felminősítése

Koji László az idei gyengélkedés ellenére az év végéig jó hajrát vár az építőipartól, amely az ÉVOSZ várakozásai szerint jövőre újra elérheti a 2171 milliárdos kibocsájtási szintet.

A KSH júliusban 17,6 százalékos visszaesést mutatott ki az építőiparban. Az iparág szempontjából is fontos, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő befektetésre ajánlott kategória alapszintjére (BBB mínusz/A3) emelte Magyarország adósság-besorolását.

„Az építőiparnak kulcsfontosságú a külföldi beruházók aktivitása” – mondta a magyarepitok.hu-nak Koij László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a pénteki felminősítéssel kapcsolatban. Miután ez már a második szervezet (a Fitch májusban döntött így), amelyik a befektetési ajánlású sávba helyezte hazánkat, az ország mostantól befektetésre ajánlottnak minősül, a befektetők ugyanis két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe.

„Tapasztalataink szerint a befektetett pénzek 50 százaléka építési vonzatú. Ezért fontos, hogy minél több magánbefektető jöjjön az országba, ez nekünk biztosan munkát ad” – fogalmazott az elnök.

Koji László úgy látja, hogy elsősorban az élelmiszeriparban, a gépiparban, az idegenforgalomban és a mezőgazdaság területén van a legnagyobb érdeklődés a külföldi befektetők részéről. „Ebből az érdeklődésből aztán vagy van beruházás, vagy nem, nyilván a mostani döntés az igeneket erősíti.”

A felminősítés elsősorban az épületek terén, azon belül ipari csarnoképítésnél serkenti majd az iparágat. Az épületek alágazata a jelenlegi komoly visszaesésben is minimális növekedést mutat, júliusban 1 százalékkal nőtt a KSH szerint.

Az iparág jelenlegi helyzetét elemezve Koji László kiemelte, az építőipar teljesítménye az év első hónapjában 24,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, és ezen a mutatón jelenleg a megrendelésállomány növekedése sem igazán javít.

„Ne tévesszen meg senkit, hogy a megrendelésállomány összességében 16 százalékkal magasabb, mint tavaly júliusban volt, ez a növekedés ugyanis nagyon alacsony bázishoz viszonyítva lépett fel.” Szerinte ahhoz, hogy az építőipar felfelé indulhasson a gödörből, 35-40 százalékkal kellene magasabbnak lenni a rendelésállománynak.

Az elnök a problémák közül az uniós pénzekhez köthető megrendelések drasztikus visszaesését emelte ki, hangsúlyozva, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszakban Magyarországnak járó forrásokat eddig nem lehetett lehívni. „Elment úgy két és fél év ebből a hét évből, hogy érdemleges összegeket nem igazán tudott lehívni a kormány, hanem a saját forrásaiból rendelt. Az egy másik dolog, hogy az előző ciklus kifutása miatt 2014-ben és 2015-ben ennek a ciklusnak a hiányát az előző miatt még nem éreztük.”

Az ÉVOSZ elnöke úgy látja, az iparág kiegyenesedése a számok tekintetében a jövő év második felében indul meg. Ez olyan növekedést hozhat, amivel utolérhetik, vagyis megismételhetik a 2015-ös kibocsájtást, ami szerinte már komoly eredmény lenne.

Ezt a fordulatot három eszköz tudja döntően segíteni:

  • a lakásépítés, azon belül a lakosság bevonása (visszatérése) a lakáspiacra,
  • az uniós források aktiválása, és
  • a már részletezett felminősítés, valamint a pozitív makrogazdasági folyamatok.

A lakásépítésről szólva kifejtette: a korábbi számításaikat igazolva idén a tavalyi 7600 használatba vételi engedélyszámhoz képest 12-14 ezer lakásépítésre kap megrendelést az építőipar. „Jövőre ugyanilyen növekedési dinamikára számítunk, hosszabb távon pedig 4-5 ezer lakást jelentő növekményre számítunk évente, ezáltal 2018-ban nagyjából 20 ezer lakóingatlan lesz majd kivitelezés alatt.”

Az iparág részéről megfogalmazódott, hogy a jelenleg csak négy évre szóló, építkezést támogató áfakedvezményt ki kellene terjeszteni a kiszámíthatóság érdekében. Koji László erre reagálva hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem csak a kormánytól függ.

„Figyelembe kell venni, hogy az uniós szabályozás az ilyen jellegű intézkedést csak szociális céllal, és legfeljebb négy évre engedélyezi. Az időszak végén ki kell értékelni az intézkedés hatását, és a kormány annak fényében kezdeményezhet újabb hasonló programot. Mi természetesen a folytatásban bízunk.”