Hit, motiváció, elszántság – hangzott el csütörtökön a KKVHÁZ versenyén a budapesti válogatón. A kkv-kat képviselők egyetértettek abban, hogy ezek nélkül nem lehet sikeres a vállalkozás, igaz, sok minden más is kell hozzá.
A kis és középvállalkozóknak össze kell fogniuk, mert nincs elég tőkéjük, hogy megfelelő forrást biztosítsanak olyan feladatokra, amelyek a multiknál eleve adottak – mondta Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója a KKVHÁZ Megyék Versenye 2015 rendezvényen. A versenyt idén immár harmadik alkalommal rendezik meg, most már valamennyi megye mellett a főváros két csapatot indíthat, mellettük valamennyi környező ország is szerepel majd a döntőben.
Fogjanak össze a kkv-k!
Gulyás József szerint a vállalkozókat nehéz egy asztalhoz ültetni, ezért találták ki a játékos, kötetlen, kávéházi formát, mert erre vevők az emberek. A cél a budapesti válogatón is az volt, hogy a régi ismerősök mellett újak is bemutatkozzanak, véleményt- és tapasztalatot cseréljenek. A döntőt december 3-án egyébként a NAV székházában tartják – a bejelentést enyhe derültség fogadta.
Budapest különleges szerepet tölt be az ország éltében
A főpolgármester úr a tavalyi kamarai ünnepi küldöttgyűlésen azt mondta, egy külföldinek három nevezetesség jut eszébe Magyarországról: Budapest, Balaton és Puskás öcsi, és ez valóban így van – mondta Faragó Ilona, a BKIK Gazdasági Szolgáltatások tagozatának elnöke.
Budapest különleges szerepet tölt be az ország életében: Budapesten a legalacsonyabb a munkanélküliség, az országban pedig fővárosunk rendelkezik a legnagyobb a tőkevonzó képességgel. Az elnök kiemelte:
- a magyar gazdaság több mint 90 százalékát adja a kkv szektor,
- a GDP-ben 53 százalék az, amit a kkv megtermelnek,
- a munkavállalók 75 százaléka ebben a szektorban található,
- a kkv szektor exportaránya 27 százalék.
- Az MKIK tavalyi felméréséről, amelyben több mint 1100 vállalkozót kérdeztek meg, kiderült, hogy három dolog fontos nagyon a számukra: az adminisztrációs és adóterhek csökkentése, a minél több forráshoz való jutás biztosítása és a beszállítói szektor erősítése.
A KKKVHÁZ által szervezett országos és budapesti programsorozata jó eszköz lehet arra, hogy a már most is exportáló kkv-kat kivitelük növelésében segítsük és a még nem exportálókat pedig ennek a lehetőségnek a kipróbálására bátorítsuk. A kkv-k szempontjából szinte ugyanilyen fontosak a pályázatok. „A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kamarai napok rendezvénysorozat keretében fórumokat és konferenciákat, üzletember találkozókat szervezünk, hogy a vállalkozásokat tevékenységük minőségi fejlesztésére, bővítésére ösztönözzük” – hangsúlyozta a Faragó Ilona.
A pályázatok kedvezményes hitel-, garancia- és tőkeprogramokkal segíti a termelő és szolgáltató kkv-kat, a kutatási és innovációs projektek, az energiahatékonyság és megújuló energia felhasználási arányának növekedését.
Kiemelt célcsoportoknak tekinthetők:
- az induló vállalkozások,
- a fiatalok,
- a női vállalkozások és
- a start-up cégek.
„Bízom benne, hogy meghirdetett országos és budapesti versenyen való részvétellel is sokat tanulunk egymástól, új kapcsolati tőkék születnek, és ezzel is tovább erősödik a budapesti kkv-szektor versenyképessége” – zárta felszólalását Faragó Ilona.
Németi Lajos, az IBSZ elnöke kritikusan azt mondta, nem csak ígéretekben és szavakban kell élhetővé tenni a fővárost, ehhez több kormányzati segítség és figyelem kell. Mint mondta, ha végigsétál a körúton, azt látja, hogy a mikrovállalkozások teljesen visszaszorultak.
Kerékgyártó Gábor, a XI. kerületi önkormányzat képviseletében erre azt válaszolta: valóban van mit tenni a bürokrácia csökkentésében, de észre kell venni a sikereket is, Újbuda például az európai uniós fejlettség 110 százalékán áll.
Szakadék az Európai Unió és Magyarország között
Kassai Róbert, aki a vállalkozásokkal kapcsolatban a miniszterelnök megbízottja arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan a kkv-t csak nagyságrendi kérdésnek tartják. Az unióban a kkv-k éves bevétele évi maximum 5 millió euró (valamivel több, mint 15 milliárd forint) lehet, míg Magyarországon mindössze 3500 olyan vállalkozást találunk, amelyik 5 milliárd forintos bevétellel büszkélkedhet. Ezért fontos, hogy a gondolkodj kicsiben szemlélet jegyében a kisebbek életképességét növeljék. Hozzávetőlegesen 1 millió vállalkozás található Magyarországon a kkv szektorban, ezért az ő sikerük, munkájuk nem csak gazdasági, hanem politikai kérdés is.
A felvezetők után a csapatok negyven percig maguk között arról vitáztak, hogyan válaszoljanak az aznapi kérdésre. Vagyis erre: „Ne másoktól várd a megoldást, cselekedj önállóan! Azaz, mit kell és mit lehet tennie egy kisvállalatnak ahhoz, hogy sikeres legyen?”.
A csapatok képviselői aztán összefoglalták a mondanivalójukat, amelyek sokban rímeltek egymásra. Abban például mindenki egyetértett, hogy hit, motiváció és elszántság nélkül belevágni sem érdemes a munkába. Nem elég a piacot felmérni, saját erőnkkel, képességeinkkel is tisztában kell lennünk. Nem elég a piaci rést megtalálni, hanem mások utánzása nélkül, eredeti ötletekkel lehet sikeresnek lenni akár külföldön is.
Folyamatos képzés nélkül nem megy
Felmerült, hogy itthon a fiatal generációval is meg kell vívni a „csatákat”, ők már teljesen mást tanultak az egyetemeken, ezért érdemes a tudásukat hasznosítani, még akkor is, ha tapasztalatuk még nem sok lehet. Az „idősebb szakiknak” is elengedhetetlen a folyamatos képzés, bújni kell a szakirodalmat, figyelni kell az internetet (a vállalkozásnak is legyen saját ütős honlapja a szolgáltatás-termék bemutatására!), elemezni kell a piaci helyzet változását. Aki sajnálja a pénzt a tanulásra, az előbb-utóbb versenyhátrányba kerül – a képzésben a kamaráknak is jelentős szerepük lehet.
Az egyik alapelemnek tartották a résztvevők az etikai kérdéseket, vagyis: elsőként a vállalkozó dolgozzon becsületesen, tartsa be a szabályokat, s akkor másoktól is elvárhatja a korrekt üzleti magatartást.
Ha valaki minőséget állít elő, annak a hírét akár szájról-szájra alapon is továbbadják a megrendelők – létfontosságú a minőség mellett a pontosság, a megbízhatóság, a gyorsaság, az alaposság.
A kkv-k nem szívesen beszélnek arról, hogy sokszor még a vállalkozás vezetője is minimálbéren van bejelentve, pedig nagy gond lesz, amikor a nyugdíjba vonuláskor meg sem tudja közelíteni a megszokott életszínvonalat.
A KKVHÁZ rendezvényén ismét bebizonyosodott, hogy rengeteg ötlet és tapasztalat gyűlt össze a kisvállalkozóknál, amelyek megismerésére minél több hasonló, jó hangulatú fórumot kellene találni.
