A Vállalkozói tudástár új cikkében a kivitelezési szerződés szabályait, s ehhez kapcsolódóan egy lakóház építésének szolgáló kivitelezési szerződésmintát mutatunk be.
A kivitelezési szerződés a vállalkozási szerződés egyik altípusa. A vállalkozási szerződéstípusok manapság a gazdasági élet szerződéses jogviszonyainak jelentős területét fedik le.
Erre a tényre figyelemmel a jelenleg hatályos 2013. évi V. törvény (Ptk.) nem kis mértékben alakította át a vállalkozási szerződések rendszerét. Egyrészt bizonyos, egyedi szerződéstípusokra vonatkozó szabályokat az általános rendelkezések között szabályozza tovább, másrészt pedig a szerződéstípusok rendszerét is átalakította. Az 1959. évi IV tv. (régi Ptk.) külön nevesítette az építési szerződést (402–405. §), továbbá a szerelési szerződést (407–407/A. §). Az új szabályozás a két szerződéses altípust egybevonva már csak kivitelezési szerződést (6:252. §) említ.
Megjegyzendő, hogy míg a régi szabályozás a felek jogait és kötelezettségeit az egyes nevesített szerződésnél részletesen szabályozta, addig a hatályos Ptk. a kivitelezési szerződésnél csupán az alábbiakat rögzíti:
- A kivitelező köteles az építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, továbbá a megrendelő által átadott tervdokumentáció megvizsgálására és annak esetleges hibái, hiányosságai esetén megrendelő figyelmeztetésére.
- A megrendelő köteles az előállított mű átvételére és a díj fizetésére, továbbá a szükséges tervdokumentáció elkészítésére és hatósági engedélyek beszerzésére.
Az egyes részletszabályok a vállalkozási szerződés általános szabályai között találhatók meg (6:238-6:250 §).
Megállapítható bár, hogy a hatályos szabályozás –nyelvtanilag némileg átfogalmazva ugyan – jelentős részben a vállalkozási szerződés általános szabályait a régi Ptk.-val egyezően szabályozza, néhol azonban mégis található érdemi változtatás. Változás fedezhető fel például a szerződés megszüntetésére vonatkozóan. A régi Ptk. 395. § (1) bek. szerint a megrendelő a vállalkozó kárának megtérítése mellett a szerződéstől bármikor elállhatott. A jelenleg hatályos Ptk. 6:249. § (1) bek. szerint azonban a megrendelő a szerződéstől csak a szerződés teljesítésének megkezdése előtt állhat el, ezt követően a teljesítésig a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
A jelen cikk tárgyát képező szerződés típusnál gyakorlati szempontból különös jelentősége van a többletmunkának, pótmunkának.
Megjegyezni kívánjuk, hogy a többletmunka fogalmát a régi szabályozás a nevesített, építési szerződésnél szabályozta, míg a jelenleg hatályos Ptk. – jórészt azonos tartalommal – a vállalkozási szerződés általános szabályainál rendezi. Ennek érelmében a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.
Haladásnak tekinthető, hogy a hatályos szabályozás fentieken túl a pótmunkát is nevesíti (6:244. § (2) bek.), mely szerint a vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé.
