Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott csütörtöki kamatdöntő ülésén az irányadó eurókamaton és folytatja az eszközvásárláson alapuló gazdaságélénkítő monetáris politikáját.
A kormányzótanács az EKB honlapján publikált közleményben a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos szintjét.
Döntésében a kormányzótanács leszögezte, hogy az irányadó kamatokat a korábban követett gyakorlatot folytatva mindaddig a jelenlegi szinten szándékozik tartani, amíg az inflációs kilátások határozottan meg nem közelítik a 2 százalék közeli célt és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.
A kormányzótanács megerősítette, hogy 1850 milliárd eurós összegben folytatja az eszközvásárlásokat a járványvédelmi sürgősségi programban (Pandemic Emergency Purchase programme, PEPP) a mindenkori szükségletnek megfelelően, legalább 2022 március végéig, mindaddig, amíg megítélése szerint véget nem ér a koronavírus-járvány által okozott válsághelyzet.
Az APP eszközvásárlási program keretében az EKB havi 20 milliárd eurós tételben folytatja vásárlásait. A vásárlások mindaddig folytatódnak, amíg a növekedésösztönző laza monetáris politika keretében erre szükség van és a kamatemelések megkezdése előtt nem sokkal érnek majd véget.
A kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, az EKB elnöke a zéró-közeli kamatokra és eszközvásárlásokra épülő, laza monetáris politika folytatásáról hozott döntés indoklásában elmondta, hogy a világgazdasági fellendülés keresletnövelő hatásával és a kormányok költségvetési támogatásával élénkülő euróövezeti gazdasági aktivitás ellenére is a rövidtávú kilátásokat olyan bizonytalansági tényezők árnyékolják be, mint a fertőzésszám növekedése és a lakosság átoltottságának viszonylag lassú előrehaladása.
Az átoltottsági arány növekedésével és a korlátozások lazításával párhuzamosan azonban bizton lehet számítani 2021 folyamán a gazdasági aktivitás élénk fellendülésére – szögezte le beszédében Christine Lagarde. Rámutatott, egyedi és előre nem jelezhető, valamint átmenetileg fellépő tényezőknek, valamint az energiaárak emelkedésének köszönhetően erősödött az inflációs nyomás az elmúlt hónapokban az euróövezetben. Mindamellett a maginfláció gyengén alakul a lanyha gazdasági teljesítmény és a csekély kereslet miatt.
Az EKB elnöke a tájékoztatón hangsúlyozta, hogy a járvány idején emiatt is különösen fontos a bizonytalansági tényezők enyhítése és az üzleti bizalom megerősítése a kedvező finanszírozási kondíciók biztosítása révén a gazdasági aktivitás élénkítése és az árstabilitás megvédése érdekében. A kormányzótanács ezért döntött a kamatok változatlanul hagyása mellett – mondta, hangsúlyozva, hogy a kamatszinten nem is fognak változtatni mindaddig, amíg az inflációs prognózisok az előrejelzési távlatokon belül nem konvergálnak a 2 százalék közeli célhoz.
Elmondta, hogy az EKB szoros figyelemmel követi a devizaárfolyamok alakulását a középtávú inflációs folyamatokra gyakorolt lehetséges hatásuk szempontjából és kész minden rendelkezésére álló monetáris politikai eszközt bevetni a fogyasztói áraknak az inflációs célhoz igazodó alakulásának biztosítása érdekében.
Christine Lagarde a monetáris politikai döntés alapjául szolgáló makrogazdasági környezetet felvázolva elmondta, hogy 2020 negyedik negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék és így 3,9 százalékos elmaradásba került a járvány előtti egy évvel korábbi helyzethez képest. A legfrissebb makrogazdasági mutatók alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az idei első negyedévben is tovább csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék, de a második negyedévben már kezdetét veszi a fellendülés.
Márciusban 1,3 százalékra emelkedett az euróövezeti infláció a februári 0,9 százalékról elsősorban az energiaárak növekedése miatt, miközben az energia és élelmiszerárak nélkül a fogyasztói árak emelkedésének az üteme lassult – mutatott rá az EKB elnöke. Az elkövetkező hónapokban viszont a maginfláció is növekedhet számos egyszeri tényező következtében, amelyek hatása a jövő évtől kezdve már enyhül majd.
A gazdaságkutatók felmérései alapján a feldolgozóiparban folytatódik a teljesítmény növekedése a globális kereslet emelkedésének köszönhetően – mutatott rá az EKB elnöke. A szolgáltató ágazatokat azonban továbbra is erőteljesen fékezik a még érvényben lévő kapcsolattartási korlátozások, bár a javulás jelei már itt is érzékelhetőek. A költségvetési ösztönző programok erőteljes támogatást nyújtanak mind a lakosságnak, mind a gazdasági szereplőknek. A lakossági fogyasztásra tartósnak ígérkező nyomást gyakorolnak viszont a jövőben jövedelmi és foglalkoztatási kilátásokkal szembeni aggodalmak. A vállalati beruházások azonban a bizonytalanságok ellenére is viszonylag tartósnak bizonyultak.
Az EKB a gazdasági aktivitás élénk fellendülésére számít az átoltottsági arány növekedésével az év hátra lévő részében. Az euróövezeti gazdasági fellendülés a belső és a külső kereslet növekedésre támaszkodik majd a költségvetési ösztönzők és a kedvező finanszírozási kondíciók támogatásával.
(Forrás: MTI)
