Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, egyúttal új klímatárgyalásokat sürgetett. A republikánusok üdvözlik, a demokraták elítélik, s az amerikai gazdasági élet egyes szereplői ostorozzák a klímaegyezmény felmondását.

Donald Trump beszédében leszögezte: az Egyesült Államok kivonul a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményből, de kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a visszalépés feltételeiről vagy a megállapodás teljes újratárgyalásáról. Az amerikai kormány kísérletet tesz a megállapodás újratárgyalására – hangoztatta az elnök, hozzátéve, hogy a nemzeteknek egyenlően kellene megosztaniuk egymás között a terheket és a felelősséget is. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kilépés elhatározásával betartja választási ígéretét, konkrétan azt, hogy az amerikai nép, az amerikai munkások érdekei számára az elsődlegesek. 

Trump leszögezte: június elsejétől az Egyesült Államok beszünteti pénzügyi hozzájárulását a klímaegyezményhez, és nem költi tovább az amerikai adófizetők pénzét a párizsi egyezménnyel létrehozott Zöld Klíma Alapra sem. Az elnök hangsúlyozta: álláspontja szerint a megállapodás megkötése előtt elődje, Barack Obama „rosszul tárgyalt és csak elkeseredettségből” írta alá a végső megállapodást, amely így az Egyesült Államokra nézve hátrányos lett, s más országokat juttatott előnyökhöz. Ezzel összefüggésben kiemelte: Kína a megállapodás ellenére is változatlanul a világ egyik legnagyobb széndioxid-kibocsátója, és a párizsi egyezmény alapján lehetősége nyílik a károsanyag-kibocsátás növelésére 2030-ig.

Trump szerint az Egyesült Államok így is a világ vezető energiatermelője, nincs hát szüksége az amerikai munkásoknak ártalmas, rossz megállapodásra. „Az amerikai elnöknek elsődleges kötelessége, hogy a saját népét védje” – fogalmazott, s leszögezte: az ő feladata az, hogy a Pittsburghben élők, és ne a párizsiak jövőjével foglalkozzon. (Bill Peduto, a város demokrata párti polgármestere később erre reagálva közölte: inkább Párizs, mint Washington felé fordul, vagyis inkább ért egyet a párizsi klímaegyezménnyel, mint a washingtoni döntéssel. „Az Egyesült Államok Szíriához, Nicaraguához és Oroszországhoz csatlakozik döntésével, miszerint nem vesz részt a párizsi megállapodásban. Most a városokon a sor, hogy kezükbe vegyék a zöld gazdaság sorsát” – szögezte le a polgármester.)

Viszonylag részletesen foglalkozott Trump elnök a gazdasági kérdésekkel. Leszögezte, hogy egy felmérés szerint 2040-ig 6,5 millió állás szűnik meg az iparban, amennyiben érvényesítik a párizsi klímaegyezményben foglalt előírásokat. Közölte: különösen nagy károkat szenvedne a szénipar, amely jelenleg az amerikai energiatermelés egyharmadát adja. Nem reálisak szerinte azok a célok, amelyeket a széndioxid-kibocsátásra vonatozóan az Obama-adminisztráció meghatározott. Donald Trump leszögezte: az Egyesül Államok máris drámai mértékben, 2006-tól mostanáig 12 százalékkal csökkentette a széndioxid-kibocsátását.

Már a bejelentés előtt többen valószínűsítették, hogy Trump betartja kampányígéretét, és tényleg ki fogja léptetni az Egyesült Államokat az egyezményből, amelynek alapján az Egyesült Államok egyebek közt vállalta, hogy 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest. Washington szövetségesei korábban komoly aggodalmukat fejezték ki az Egyesült Államok esetleges kilépése miatt. A megállapodást eddig már 147 ország ratifikálta. A Fehér Ház munkatársai is megosztottak voltak a kérdésben, és a kilépést több amerikai nagyvállalat is ellenezte.

Barack Obama röviddel Trump bejelentése után élesen bírálta a kilépést. Úgy fogalmazott, hogy a Trump-kormányzat a kilépéssel „elutasítja a jövőt”. Obama – aki 2015 végén Párizsban az Egyesült Államok részről aláírta az egyezményt – meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai államok, az amerikai városok és az amerikai vállalatok fokozni fogják erőfeszítéseiket „a bolygó megvédése” érdekében.

A vezető republikánus politikusok egy része közleményben és nyilatkozatban foglalt állást Trump elnök döntése mellett. Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke közleményében „kimunkálatlan megállapodásnak” minősítve a klímaegyezményt, elismerően nyilatkozott és helyeselte Donald Trump elnök döntését az egyezmény egyoldalú felmondásáról. Ryan emlékeztetett arra, hogy az egyezményt Barack Obama volt elnök aláírta ugyan, de a szenátus nem ratifikálta. Az egyezmény előírásainak betartása az energiaárak emelkedéséhez vezetett volna, s különösen a középosztályt és az alacsony jövedelmű amerikaiakat sújtotta volna – hangoztatta a házelnök.     

Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője nyilatkozatban üdvözölte a párizsi egyezmény felmondását. „Megtapsolom Trump elnököt és kormányzatát, mert újabb jelentős csapást mért az Obama-adminisztráció hazai energiatermelést és munkahelyeket sújtó támadására” – fogalmazott nyilatkozatában a kentuckyi politikus. McConnell szintén a középosztály és a munkásrétegek védelmének fontosságát emelte ki, mint fogalmazott: döntésével Donald Trump megújította a középosztálybeli családok és munkások iránti elkötelezettségét, s azt, hogy megvédi őket a magas energiaáraktól és munkahelyeik elvesztésétől. 

Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor rövid Twitter-bejegyzésében azt közölte: támogatja Trump elnök javaslatát a klímaegyezménybe történő visszatéréshez, „ha Amerika és az amerikai üzleti élet számára jobb megállapodás születik”. Támogatta a döntést Rick Perry energetikai miniszter és Joe Manchin nyugat-virginiai demokrata párti szenátor is. Manchin – akinek államában a legtöbb bezárt szénbánya található – azt hangsúlyozta, hogy a párizsi egyezmény nem biztosította a környezetvédelem és a gazdaság egyensúlyát, s olyan egyensúly kialakítására van szükség, amely figyelembe veszi az energiatermelő államok, mint például Nyugat-Virginia érdekeit is.   

Vezető demokrata párti politikusok elítélték az egyezmény felmondását. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője „történelmi léptékű pusztító kudarcnak” nevezte a döntést, amelyre szerinte „a jövő nemzedékek úgy tekintenek majd vissza, mint a 21. század egyik legrosszabb politikai lépésére”. Schumer gazdasági, környezetvédelmi és geopolitikai szempontból egyaránt kártékonynak nevezte ezt. Hasonlóképpen nyilatkozott Nancy Pelosi, a demokraták képviselőházi csoportjának vezetője. 

Ellenérzésüket fejezték ki az amerikai gazdasági élet egyes befolyásos szereplői is. Elítélte a döntést a General Motors, az Egyesült Államok elsőszámú autógyártó cége. A General Electric vezetője, Jeff Immelt Twitter-bejegyzésében arra buzdította a gazdasági élet szereplőit, hogy a döntés ellensúlyozására a maguk területén tegyenek meg mindent a környezet védelme érdekében. Elon Musk, aki a többi között az elektromos autókat gyártó Tesla vezetője is, bejelentette: kilép az elnök gazdasági tanácsadó testületéből. (MTI)