Módosította a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) a befektetési alapok kategorizálási szabályzatát, a jövőben a befektetési alapokat abból a szempontból is minősítik, hogy a befektetési politikájukban milyen mértékben veszik figyelembe a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szempontokat.
A szövetség szerint a kategorizálási szabályzat elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a befektetőknek az alapok közötti választásban azzal, hogy az egyes alapokat a befektetési politikájuknak, jellemző portfólió-összetételüknek megfelelően különböző kategóriákba sorolja.
A BAMOSZ kiemelte: az elmúlt időszak egyik fontos fejleménye, hogy a tőkepiaci befektetések terén egyre nagyobb hangsúlyt és szerepet kapnak a felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok (environmental, social, governance – ESG szempontok). Magyarországon is egyre több, a befektetései során az ESG szempontokat figyelembe vevő alap működik és érezhetően nő a befektetői igény is ezek iránt.
A szövetség három kategóriába sorolja a tagjai által kezelt befektetési alapokat attól függően, hogy azok befektetéseik során milyen mértékben követik a fenntartható fejlődéssel, valamint az egyéb társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos szempontokat. A szövetség honlapján 2021. január 1-jétől szerepelni fog az alapok ESG szempontok szerinti kategóriája is.
Az ESG-minősített kategória feltétele, hogy az alapkezelő az alap befektetéseit ESG szempontok alapján szűrje, és az ebből a szempontból nem elfogadható eszközökbe való befektetéseket kizárja. ESG-Plusz megjelölést kaphat az az alap, amely ezeken túl a portfólió elemeinek kiválasztási szempontjainál – megfelelő mértékben – felülsúlyozza a pozitív ESG minősítéssel rendelkező eszközöket. ESG-Impact megjelölést kaphat az olyan tematikus, fenntartható gazdaságra, környezetvédelemre fókuszáló alap, amely olyan szektorokba fektet, amelyek elsődlegesen a fenntarthatósággal kapcsolatosan tevékenykednek – tájékoztatott a BAMOSZ.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében üdvözölte a BAMOSZ kezdeményezését. Mint írták, az MNB stratégiai céljai között szerepel, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer a jelenleginél lényegesen erőteljesebben támogassa a környezeti fenntarthatóságot pénzügyi termékein, szolgáltatásain keresztül. A jegybank a cél megvalósítása érdekében hirdette meg 2019 februárjában Zöld programját, és azóta folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve támogatja a felügyelt intézmények, valamint szakmai szervezetek zöld kezdeményezéseit – hangsúlyozták.
A jegybank szerint az ESG-tudatos befektetői kultúra fejlesztésére nagy szükség van Magyarországon. A magyar alapkezelők ESG tematikájú alapjaiban kezelt vagyon 2020 júniusában alig haladta meg a 0,5 százalékot. A hazai alapok ráadásul egyelőre túlnyomórészt külföldi ESG minősítésű értékpapírokat vásárolnak.
Az MNB jelezte: az alapok ESG minősítése nem jelenti azt, hogy az adott alap kizárólag zöld, fenntartható befektetéseket választana, és csak az ESG alapok egy részének kifejezett célja a pozitív fenntarthatósági hatás elérése, maximalizálása. Ezért különösen fontos, hogy a befektetők döntésük előtt tájékozódjanak a BAMOSZ által kialakított kategóriarendszer részletes tartalmáról.
A jegybank közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetések „zöld” voltával, fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók, 2021. március 10-től lép hatályba a pénzügyi szolgáltatási ágazatban alkalmazandó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló uniós rendelet, amellyel fókuszba kerül a klímaváltozás megfékezéséhez és az egyéb fenntarthatósági célokhoz való hozzájárulás mérése.
Az uniós rendelet mind az ügyfelekkel kötendő szerződés előtti közzétételekről, mind a későbbi jelentésekben, illetve a weboldalakon nyilvánosságra hozandó információkról rendelkezik általánosan. Igy az ESG minősítésen túl a befektetők még több információhoz jutnak majd a befektetések környezeti hatásáról, esetleges hasznáról.
A részletszabályokat a befektetési alapkezelők esetében az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) dolgozza ki, és szabályozási technikai sztenderd formájában jelennek meg később – közölte az MNB.
(Forrás: MTI)
